Az állatasszisztált terápia és annak helye az óvodapedagógiai gyakorlatban

Németh, Zsófia (2021) Az állatasszisztált terápia és annak helye az óvodapedagógiai gyakorlatban. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF Németh Zsófia - Az állatasszisztált terápia és annak helye az óvodapedagógiai gyakorlatban - szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (824kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom kutatási célja azt volt, hogy rávilágítsak az állatasszisztált terápia jótékony hatásaira, illetve feltárjam, hogy az emberek mekkora része ismeri ezt a fajta terápiatípust. Fontosnak tartottam, hogy megtudjam, hogyan épül fel egy állatterápiás foglalkozás, illetve milyen képzések, képességek szükségesek hozzá. Célom volt, hogy ismertessem az állatasszisztált terápia jótékony hatásait és felhívjam a figyelmet arra, hogy milyen típusú problémák esetében alkalmazható. Kutatásomban vizsgáltam azt a kérdést, hogy miért tűnik Magyarország elmaradottabbnak az állatasszisztált terápiás eljárások szempontjából, külföldhöz képest, illetve, hogy lehetne ezen változtatni, hogyan lehetne népszerűbbé tenni hazánkban is. Kutatásom során többféle vizsgálati módszert alkalmaztam. Szakdolgozatom első felében szakirodalmak feldolgozásával ismertettem az állatasszisztált terápiát, így magam is jobban megismerhettem a témát. A második felében két online kérdőív adatait dolgoztam fel. Az egyik kérdőív egy több kérdésből álló, nyitottabb felmérés volt, ahol a sokaság változatosabb és magasabb számú. Igyekeztem kisgyermekes szülők, illetve pedagógusok vagy pedagógushallgatók kitöltését szorgalmazni, ezért célzott (pl.: óvodapedagógus) csoportokban osztottam meg a közösségi oldalon. A második kérdőív esetében kevesebb kérdést tettem fel, illetve célzottan, óvodák számára küldtem csak szét, e-mailen keresztül. Vizsgálatom során fontosnak láttam felmérni, hogy az óvodapedagógusok közül vannak-e olyanok, akik nem ismerik ezt a terápiatípust, illetve kíváncsi voltam a tapasztalatokra is, amennyiben vannak. Emellett két interjút is készítettem. Az egyiket Hanzséros Máriával, aki a WindDogs Sport és Terápiás Kutyás Egyesület elnöke, habilitációs kutyakiképző, illetve aktív terápiás felvezető. A másikat Horváthné Kiss Ritával, aki óvoda-, és pszichopedagógus, illetve habilitációs kutyakiképző. Kifejezetten fontos volt számomra, hogy olyan emberekkel is beszéljek az állatasszisztált terápiákról, akik maguk is aktívan foglalkoznak vele, illetve átlátják a dolgokat. Úgy gondolom, hogy kutatásom hipotéziseinek megerősítésében, illetve cáfolásában, nagy segítséget adtak a velük készített interjúk. Sajnos az eredmények között kiolvashatóvá válik az, hogy milyen kevés azon emberek száma, akik már valaha részt vettek állatasszisztált terápián. Emellett meglepő eredményként könyvelem el azt, hogy sokan – köztük pedagógusok is – nyilatkoztak úgy, hogy nem hallottak még az állatasszisztált terápiákról. Úgy gondolom, hogy fontos lenne minél széleskörűbben megismertetni, illetve tisztázni az állataszszisztált terápiás foglalkozások menetét, jótékony hatásait. Az eredmények alapján azok, akik hallottak már bizonyos terápiatípusokról, nem feltétlenül vannak tisztában a jelentésükkel. Azzal sem, hogy milyen területeket képes fejleszteni, illetve, hogy hogyan lehet elképzelni a foglalkozásokat. Kutatásom kezdetén még nem gondoltam volna, hogy az emberek ilyen magas arányban gondolkoznak az állatterápiákról úgy, mintha az csak állatsimogatás lenne. Emel-lett magam is azt feltételeztem, hogy maga a simogatás nem rendelkezik jótékony hatással, ez sikerült cáfolnom a kutatás során. Szintén nem teljesen igazolódott be az a hipotézisem, miszerint az óvodapedagógusok nyitottsága az állatasszisztált terápia felé elegendő, viszont a feltételek sok helyen nem biztosítottak. Az interjúk során kiderült, hogy néhány esetben bizony a nyitottság hiánya a gond, viszont a Nyugat-Dunántúlon sajnos tényleg nincsenek meg a feltételek, hiszen nagyon kevés felvezető és állat jut, nagy befogadó kapacitásra. A kutatás által szerzett információkból tehát kiderül, hogy az emberek általában nyitottnak mutatják magukat, viszont sokan nem feltétlenül bíznak meg benne. Ennek oka lehet terápiás eljárás kevésbé ismert mivolta. Ehhez hozzájárul a szakemberek és a terápiás állatok hiánya is, hiszen így a terjedés nem lehet gyors folyamat. A szakemberek viszont mindent megtesznek annak érdekében, hogy ismertebbé és elfogadottabbá tegyék az állatasszisztált terápiát. A megoldást magam is az oktatásban látom, hiszen amennyiben a pedagógiai karokon az általános ismeretek között szerepelnének a terápiás eljárások, valószínű több olyan pedagógus lenne, aki nyitottabban kezelné az intézményét felkereső terápiás egyesületeket, illetve megnőne az esélye annak is, hogy sokkal többen döntenének a felvezető vagy akár a habilitációs kutyakiképző képesítés elvégzése mellett.

Magyar cím

Az állatasszisztált terápia és annak helye az óvodapedagógiai gyakorlatban

Angol cím

The animal-assisted therapy and its place in kindergarten pedalogical practise

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

Szak

BPK - Óvodapedagógus (BA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Zsófia Németh
Dátum:	02 Nov 2021 14:06
Utolsó módosítás:	20 Szep 2023 06:36
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/7611

Actions (login required)

Tétel nézet