Klinikai vizsgálatok megítélése a hétköznapi emberek és az egészségügyi szakdolgozók szemével nézve

Rasztovácz, Dorottya (2021) Klinikai vizsgálatok megítélése a hétköznapi emberek és az egészségügyi szakdolgozók szemével nézve. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF Rasztovácz Dorottya_szakdolgozat_2021_végleges.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban, még ha csak közvetetten is, a klinikai vizsgálatok meghatározó szerepet töltenek be az életünkben. Különböző kórképekben szenvedő betegeknek lehetősége van olyan készítményekhez hozzájutni, melyek kereskedelmi forgalomban még nem érhetők el, emellett nagyban segíthetik a tudomány fejlődését és a betegségek jobb megismerését. Önkitöltős, online kérdőívemmel az egészségügyi szakdolgozók és a hétköznapi emberek egészségügyi szokásait és a klinikai vizsgálatokról alkotott véleményüket vizsgáltuk. Vizsgálatunkat 2021-ben végeztük 1158 alany bevonásával. 645 fő az egészségügyi szakdolgozók és 513 fő a hétköznapi emberek csoportjába tartozott. Statisztikai próbákkal vizsgáltuk, hogy az egészségügyi szakdolgozók szélesebb ismeretekkel rendelkeznek-e a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban. A megkérdezettek 36%-a válaszolta azt, hogy ha orvosa felajánlaná részt venne klinikai vizsgálatban. Felté-teleztük, hogy az egészségügyi szakdolgozók nagyobb arányban egyeznének bele ilyen tanulmányban való részvételbe, ez a feltevés nem igazolódott. Khi négyzet próba ered-ménye szerint, p=0.0808 (p> 0.05), tehát nincs szignifikáns kapcsolat az egészségügyi szakdolgozók és a hétköznapi emberek beleegyezési hajlandósága között. Akik bele-egyeznének, közülük legtöbben a tudomány fejlődésének segítése miatt tennék. Akik nem vennének részt, ők leginkább a készítmény mellékhatásaitól tartanak. Feltételeztük, hogy az egészségügyi szakdolgozók klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretei átfo-góbbak. Azt, hogy egy vizsgálatba való belépés ingyenes és önkéntes-e, a válaszadók döntő többsége tudta. Számottevő különbség nem volt a két vizsgált csoport megítélése között. Arra kérdésre viszont, hogy mennyi idő és hány alany szükséges ahhoz, hogy egy készítményt törzskönyvezni tudjanak, már érdekes eredmények születtek. A legtöbben úgy gondolják, hogy egy molekula klinikai fejlesztése körül belül 1-5 évet vesz igénybe. Ez a valóságban 10-12 év. Azt viszont a legtöbben úgy gondolták, hogy több, mint 2000 alany bevonása szükséges a törzskönyvezés előtt, valójában 7-10 ezer fő belépésére van szükség globálisan. Ezen eredmények tükrében szükségesnek tartom mind a hétköznapi emberek, mind az egészségügyi szakemberek körében felvilágosító előadások tartását, melyekkel nép-szerűsíthetjük a klinikai vizsgálatokat és eloszlathatjuk a köztudatba berögzült téves in-formációkat. Fontos lenne, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy a klinikai vizsgálatok lehetőséget teremtenek olyan betegségek kezelésére, melyekben még nem sikerült meg-találni a legjobb, leghatásosabb gyógymódot, emellett tudatosítani kellene a lakosságban, hogy a klinikai vizsgálatok nem emberkísérletek, hanem minden esetben jogilag és etika-ilag szabályozott és ellenőrzött kutatások.

Magyar cím

Klinikai vizsgálatok megítélése a hétköznapi emberek és az egészségügyi szakdolgozók szemével nézve

Angol cím

Evaluation of clinical trials by ordinary people and healthcare professionals

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Egészségügyi szóvivő és kommunikációs szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KSZ-21/08

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Dorottya Rasztovácz
Dátum:	04 Máj 2021 11:31
Utolsó módosítás:	04 Máj 2021 11:31
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/7549

Actions (login required)

Tétel nézet