A kutyák vizuális jeleinek felismerése tanuló és kutyagazda csoportban

Gyurkó, Rita (2020) A kutyák vizuális jeleinek felismerése tanuló és kutyagazda csoportban. MA/MSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF Diplomamunka_GyurkóRita_VZ75O8.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A kutya és az ember sok ezer éve együtt él és együtt dolgozik az ember számára fontos helyzetekben, így a vadászatban, a területőrzésben, állattartásban, sokfajta keresésben. Hasznos a kutya az ember számára társállatként, akár ágyat melegítve, akár szociális szolgáltatást nyújtva, vagyis kisugárzásával, érintésével nyugtatva, és létével társaságot adva abban szükséget szenvedő embereknek. Az együttélés és a közös tevékenységek a két faj közötti kommunikáció és megértés összehangolódását tette szükségessé, a gyorsabb és pontosabb üzenetcsere evolúciós előny volt, és talán ma is az mindkét faj számára. Az etológiai kutatás vizsgálta, hogy megértik-e a kutyák az emberi mutatást, és azt, hogy az emberek felismerik-e, mit jelez az eb a különböző hangadással. Mindkét területen jó jelfelismerést mutattak ki a kutatók. Azonban a kutyák vizuális jeleit, mimikáját és testjeleit sokkal kevésbé tudták értelmezni a gyermekek egyes vizsgálatok szerint. A dolgozatíró saját kutyakiképzői munkája során azt tapasztalta, nem mindig ismerik fel és/vagy veszik tudomásul az emberek és a kutyák a másik faj vizuális jeleit. A kutyaharapásos balesetek nagy része saját, vagy ismerős kutyával történik, és valamiért félremegy a kommunikáció ember és kutya között. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen sok kutyaharapásos baleset a jövőben, vizsgálni szükséges, tényleg félreértik-e az emberek a kutyák egyes jelzéseit, majd a félreértett mimikákat és testjeleket tanítani, megismertetni velük. A kutyák vizuális jeleit ebben a felmérésben a Kutyaarcok teszttel vizsgáltuk. A tesztalanyokat több szociológiai kérdéssel mértük fel, majd 12, kutyákat különböző szituációban ábrázoló fényképsorozattal szembesítettük, amelyekben meg kellett tippeljék, mit fog csinálni a következő pillanatban a kutya. A fényképek egy része őrző-védő munkát végző, vagyis csibészkart viselő embert megharapó ebet mutatott, több fényképsorozat ábrázolt gazdája által hívott, boldogan felé futó kutyát. A képeken játékáért is indult többször többféle formájú, színű, szőrzetű kutya, volt, hogy kérte a gazdája simogatását. Három fényképsorozatot szenteltem az egyik legfélreérthetőbb kutya-mimikának, a mosolynak vagy vigyornak, amely összetéveszthető a fogakat mutató vicsorgással. A fényképen bekövetkező szituációkat sokszor nagyon pontosan sikerült megjósolnia mind a nagyrészt városi, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, nagyobb kutyás tapasztalattal bíró internetes csoport 1368 tesztkitöltőjének, mind a nagyrészt kisebb településekből jött, a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumba járó 42 érettségizett, nemrég nagykorúvá vált hallgatójának. A nagy arányban felismert helyzetek a következők voltak: amikor steffordshire terrier és egy németjuhász kutya boldogan szalad gazdája felé annak hívására. Amikor egy fekete szőrös óriás snauzer a játékáért szalad, és amikor ugyanezt teszi egy fekete németjuhász kutya akadályon át. A mosolygós helyzetet a tesztet kitöltő mindkét csoport nagy arányban felismerte egy fekete-sárga, lógó fülű nagytestű vadászkutyánál, egy erdélyi kopónál, de agressziónak vélte egy nagy fejű pitbull-terrier kutyánál. Egy harmadik, mosolyhoz hasonló vicsorgó-élelmet őrző helyzetben egy másik erdélyi kopónál helytelenül a legtöbb válaszadó nem agressziónak ítélte a helyzetet, és csak alig egyötöde a csoportoknak találta el a helyes választ. Az agressziós szituációkban, az őrző-védő gyakorlatok felismerésében vegyes eredményeket hozott a Kutyaarcok teszt. Volt, hogy azt gondolták, helytelenül, a támadó kutyáról, csak ugat, de nem harap. Volt, hogy a fekete-szőrös ebnél nem ismerték fel az agressziót. És volt olyan őrzőző német juhászkutya, akinek munkáját pontosan beazonosították. A Kutyaarcok teszt felmérése alapján a kutyákat ismerő emberek sem tudják, csak részben megítélni csupán a vizuális jelek alapján, agresszív-e egy kutya és mennyire az. Szintén csak félig, csak némely helyzetben és kutyánál ismerik fel a mosoly-vagy vicsorgás agresszív és kedves emóciós ellentétpárokat, és azok valódi szituációit, amelyek összetéveszthető vizuális jelekkel kommunikálódnak. Minden esetben mindkét csoport nagy arányban felismerte a játékos helyzeteket és azok metakommunikációját a teszt kutyáinál. A két csoport, az internetezők és a Roth Gyula vadász-vadtenyésztő szakmát tanuló diákjai kevés eltéréssel, hasonló arányban értékelték a teszt kutya-viselkedéseit, igazán nagy különbség a két csoport eredményei között nem volt.

Magyar cím

A kutyák vizuális jeleinek felismerése tanuló és kutyagazda csoportban

Angol cím

Recognizing visual signals of dogs in groups of students and dog owners

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete

Szak

BPK - Agrármérnök – tanár (MA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Rita Gyurkó
Dátum:	22 Jún 2020 13:49
Utolsó módosítás:	21 Szep 2023 08:49
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/6710

Actions (login required)

Tétel nézet