Cellulóz rostok felületének módosítása fehérjealapú anyagokkal

Kiss, Flóra (2015) Cellulóz rostok felületének módosítása fehérjealapú anyagokkal. MA/MSc, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar).

PDF Kiss_Flora_diplomamunka_2015.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomban leírt kísérletben papírt kezeltem három féle fehérjével, annak érdekében, hogy javuljanak az abszorpciós és retenciós tulajdonságok. A kísérleti anyagokat még a lapképzést megelőzően, a szuszpenzióhoz kevertem. Kollagént, kondroitin-szulfátot és glükózamin-szulfátot használtam, mint fehérje módosító anyagok. Elmondható, hogy a lapképzés a fehérje adalékanyagokkal sikeres volt, a mérések és a mikroszkópos felvételek egyértelműen bizonyították a keresztkötések létrejöttét a cellulóz rostok között. A fehérjék kötőelemként és felületi abszorpciós anyagként funkcionálnak a cellulóz rostokon és között, így a segítségükkel a távolabbi molekulák is össze tudnak kapcsolódni. A fehérje fibrillumok javították a papírok vízmegtartó képességét, illetve a kollagén esetében még a szilárdságot is növelték. A peremszög megmérése, majd a számítások alapján a retenció 230 %-al nőtt, ami már jelentős minőségjavulásnak mondható. A kísérlet második felében már csak a kondroitin-szulfátot (PDDA-val) és a kollagént használtam adalékanyagként. Egy merítéses vizsgálattal a minták tényleges abszorpciós képességét mértem, két esetben cellulóz nanokristályt is adva a szuszpenzióhoz. Az eredmények igazolták a korábbi feltételezést, a kondroitin-szulfát és a PDDA együttesen valóban jelentősen megnövelte az abszorpciót, a minták több vizet tudtak fölvenni illetve megtartani, mint a kezeletlen lapok. Emellett az is kiderült, hogy a cellulóz nanokristály kifejezetten gátolta ezt a képességet, mindkét fehérje esetében. A kollagén szintén negatív hatással volt a papír abszorpciójára. A későbbiekben további tulajdonságok változása is vizsgálható, illetve más adalékanyag kipróbálása is járható út. Véleményem szerint a három fehérje közül a kondroitin-szulfát pozitív hatására lehetne alapozni.

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV SKK - Faalapú Termékek és Technológiák Intézete (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Szilvia Mihácsiné Inczédi
Dátum:	13 Júl 2015 11:03
Utolsó módosítás:	22 Feb 2023 08:14
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/635

Actions (login required)

Tétel nézet