Zenével a kisgyermekkori fejlődésért

Erl, Szilvia (2020) Zenével a kisgyermekkori fejlődésért. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF erlszilvia_zenevel_a_kisgyermekkori_fejlodesert_szakdolgozati.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája emberi életünket meghatározó gondolataink, tetteink, érzéseink összefüggésének vizsgálata az anyaméhben érzékelt ”világgal”. Az anyai szervezet és a külvilág zaját magába tömörítő anyaméhben az érési folyamatok tökéletesítése az érzékszervek serkentésével, ingerlésével befolyásolható. A magzati létben a vesztibuláris és a hallási rendszer fejlődése összefonódik, ezzel magyarázható, hogy a magzat zenei érzékenységét az édesanya azáltal tudja befolyásolni, ha énekel, vagy a hallott zene ritmusára mozog. (Döbrössy, 2004). Kutatások szerint a zenei képesség agyi struktúrákhoz való kapcsolódása a beszéddel azonos szintű, a környezettel kapcsolatos kölcsönhatások az agyi szinapszisok kiépülését inspirálják. Varga László konferenciatanulmányában (2015) fogalmazza meg azt a tényt, ha az élet első, oly meghatározó éveiben hiányt szenved a kisgyermek elméjének folyamatos ingerlése, a gyermek felé irányuló szeretetteljes odafigyelés, a tapasztalatszerzés és az érzelmi stabilitást nyújtó kapcsolatrendszer, akkor fejlődésében károsodás léphet fel, amelynek visszafordíthatatlan következményei lehetnek. A zene nemcsak hozzásegíti az érzékszerveinket ahhoz, hogy nyelvünket zenei és ritmikus tényezők birtokában magasabb szintű megismerő folyamatokhoz rendeljük, hanem egyfajta hidat képez a hangok együtthangzására agyunk és testünk együttműködésében. Születésünkkel fejlődésünk előfeltételei adottak, azonban adottságaink különbözőek, így a zenei kibontakozás lehetőségét és minőségét az határozza meg, amilyen társadalmi keretek között élünk. (Michel, 1974). Muzikalitásunk fejleszthető, a zenének, mint speciális nyelvnek a megértési képességét jelenti, amelyben megbújnak intellektuális, emocionális és alkotó képességek, mint különböző ismertetőjegyek. A muzikális gyermek még nem zenei tehetségígéret, a muzikális gyermek abban kiváló, hogy a zenére korai emocionális érzékenységet és a zenei mintázatok jelentésének átélését tanúsítja. A zenei nevelés élménymintákat közvetít, az édesanya, vagy a gyermekhez közel álló felnőtt énekhangja olyan eleven zene, amelyet nem pótolhat egyetlen gépzene sem. A zenével való ismerkedés korai időszaka intenzív élmények megélésére szoktatja a kisgyermeket, s felnövekedése során a zene, az éneklés, a zenei nyelv iránt érdeklődő, azt szerető, harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtté válik. Kutatási tapasztalataim birtokában kijelenthetem, a kisgyermekes édesanyák 94%-a ölbe veszi kisgyermekeit, hogy ösztönösség birtokában énekeljenek nekik, és az éneklés kisgyermekre gyakorolt személyiségfejlesztő hatásainak felismerésével is tisztában vannak. Azok az édesanyák énekelnek – az internet és a gépi zene térnyerése mellett is – kisgyermekeiknek, akik maguk is részesei voltak gyermekkorukban az éneklésnek. Dolgozatomon végig vonultatom azokat az érveket, amelyek erősítik az olvasóban, hogy meglévő hajlamaink mellett, szüleink hogyan mozdíthatják elő bennünk a zenéhez való érzékenységünket, hogy emberi értékekben, pozitív érzelmekben bővelkedő egyént neveljenek belőlünk.

Magyar cím

Zenével a kisgyermekkori fejlődésért

Angol cím

With music for young child development

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Művészeti és Sporttudományi Intézet

Szak

BPK - Csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Szilvia Erl
Dátum:	25 Jún 2020 11:25
Utolsó módosítás:	25 Jún 2020 11:25
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/6236

Actions (login required)

Tétel nézet