Különböző származású mesterséges táplálékon nevelt gyapjaslepke (Lymantria dispar L. 1758) populációk fejlődésének több szempontú összehasonlítása

Varga, Anna Judit (2015) Különböző származású mesterséges táplálékon nevelt gyapjaslepke (Lymantria dispar L. 1758) populációk fejlődésének több szempontú összehasonlítása. MA/MSc, Erdőmérnöki Kar.

PDF Varga Anna Judit_ emh (FAFQGA) Diplomamunka 2015.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Az általunk végzett kísérletben három országból begyűjtött Lymantria dispar populációk leszármazottait vizsgáltuk, melyeket mesterségesen előállított táplálékkal etettünk. A három nemzet populációi különböző tápnövényen növekedtek fel saját hazájukban (az osztrák kocsánytalan tölgyön, a magyar nemesnyáron, a horvát magyaltölgyön), majd a következő nemzedék Pannónia nemesnyáron, míg a 2012-es kísérletben mindhárom populációt ugyanazon speciális táppal etettünk. A kísérlet 2012. április 10-én kezdődött, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének I. számú Rovarkeltetőjében, amely lepkenevelésre lett kialakítva, időzített neoncsövek (16 óra fény, 8 óra sötétség), klíma és tároló szekrények segítségével. A kísérlet során a három nemzet gyapjaslepke petecsomóiból választottuk ki 50x2 életképes tojást, melyeket külön-külön műanyagdobozokba neveltünk fel, miközben az összes fejlődési stádiumot számon tudtuk tartani, és megfigyeltük az egyedek adott stádiumban töltött napjainak a számát, tömegük gyarapodását, és morfológiai változásukat. A lepkék felnevelését követően az adatokat számítógépbe tápláltuk, és statisztikai módszerekkel vizsgáltuk meg és rendszereztük az eredményeket mind összesítve, mind pedig populációkra és/vagy nemekre lebontva (átlag, szórás, minimum, maximum), majd parametrikus és szükség esetén nem parametrikus kiértékelési módszerekkel. A kísérlet során alacsony mortalitást tapasztaltunk. A mesterséges tápanyag mind a három nemzet gyapjaslepke-populációjának ideális étrendnek bizonyult, amit az is bizonyított, hogy a hernyók többsége a hímeknél L5-ben, a nőstényeknél L6-ban bábozódott be. Szignifikáns különbségeket azoknál az értékeknél találtunk, ahol valamilyen formában beleszámoltuk a tojásállapotban töltött napok számát. Továbbá az L1 stádiumban a napok száma tekintetében voltak nagyobb eltérések, ezek később kiegyenlítődtek, s átlagosan 54-64 nap alatt fejlődtek ki a lárvák, amik aztán bebábozódtak. A lárvastádiumokat tehát egy „tál alakú diagrammal” lehetett felírni, ami azt mutatta meg számunkra, hogy a leghosszabb időt a hernyó az L1 és a bebábozódás előtti utolsó stádiumban tölti. A bábállapot átlagosan 19 napig tartott. A három ország populációi között számottevő különbséget nem találtunk a gyapjaslepkék fejlődésbiológiáját tekintve. Véleményünk szerint az egyik meghatározó elem (ami eldönti, hogy kialakul-e a tömegszaporodása az adott területen) mindenképpen a tápnövény, amin fejlődik, s annak összetétele, ami kedvező, illetve kevésbé kedvező lehet a gyapjaslepkék fejlődése tekintetében.

Magyar cím

Különböző származású mesterséges táplálékon nevelt gyapjaslepke (Lymantria dispar L. 1758) populációk fejlődésének több szempontú összehasonlítása

Angol cím

Multiple comparisons based on gypsy moth (Lymantria dispar L.1758) populations feeding on artificial diets

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV EMK - Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet (megszűnt: 2020. dec. 31.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Krisztián Fekete
Dátum:	01 Júl 2015 10:15
Utolsó módosítás:	02 Már 2023 09:24
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/590

Actions (login required)

Tétel nézet