Talajállapot változások Székesfehérvár példáján

Katona, Máté and Végh, Péter (2018) Talajállapot változások Székesfehérvár példáján. [TDK dolgozat]

[thumbnail of Talajállapot változások Székesfehérvár példáján.pdf] PDF
Talajállapot változások Székesfehérvár példáján.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem egy komplex városökológia projektet bonyolított le Sopronban, Szombathelyen és Székesfehérváron. A vizsgálatok során a városokra kiterjedő levegőminőségi, hidrológiai, talajtani és GIS felmérések, illetve biokémiai vizsgálatok készültek. A projekt fő célkitűzése volt, hogy azonosítsa a különböző talajképző tényezők és egyéb folyamatok során (történelem és abiotikus tényezők változása) kialakult, de többnyire emberi hatásokra bekövetkezett változásokat. 2018-ban a korábban végzett vizsgálatokat részben megismételtük a változások kimutatására. Székesfehérvár város területén, környékén összesen 144 ponton gyűjtöttünk talajmintákat 0-10 cm és 10-20 cm-es talajmélységben 2011-ben. 2018-ban 42 ponton történt új mintavétel. A kémiai és fizikai talajtulajdonságok vizsgálata az előírt szabványok szerint történt a Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék talajlaboratóriumában. A terepi és a laboratóriumi mérési eredményeket térinformatikai módszerekkel dolgoztuk fel (DIGITERRA MAP, MICROSOFT EXCEL), majd következtetéseket vontunk le a helyszíni adatok és a laboratóriumi értékek alapján. A minták többségének kémhatása semleges, gyengén lúgos volt, a külváros és a belváros pontjai közt eltérés mutatkozott. A 2011-es pH adatokhoz képest a 2018-as eredményekben pH csökkenést észleltünk több mintavételi ponton is. Az két összehasonlított évben, a pH értékek átlagos különbsége 0,42-ről 0,47-re növekedett, így a feltalajok döntő többsége nem hajlamos a nehézfémek mozgékonyságának szempontjából kritikus savanyodásra, de 2018-ban már több érték közelítette a határértéket (pHH2O-pHKCl<1). A meszes csernozjom talajok miatt, a begyűjtött talajminták tartalmaztak CaCO3-ot. A szénsavas mésztartalom a gyengén lúgos kémhatású külvárosi mintákat jellemezte, illetve a belterületen az építkezések során felhasznált anyagok jelenlétére utalt. Utóbbit a növekvő váztartalom is megerősítette. A mintákban a homok frakció jelenléte erősödött. E dolgozat elsődleges célja, hogy bemutassa Székesfehérvár városi talajainak állapotát az elvégzett fizikai- és kémiai vizsgálatok eredményei alapján és feltérképezze a változásokat. Másodlagos kitűzött cél a kimutatható kapcsolatok keresése volt az egyes vizsgált rétegek, illetve a talajállapot és a területhasználat között. Eredményeink alapján a lokális problémák könnyebben behatárolhatók, lehetséges okaik feltárása egyszerűbbé válhat a jövőben.

Magyar cím

Talajállapot változások Székesfehérvár példáján

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV EMK - Környezet- és Földtudományi Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Horváth, Adrienn
NEM RÉSZLETEZETT
Bidló, András
egyetemi tanár

Mű típusa: TDK dolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID): 2 tdk
Dátum: 17 Jún 2019 14:06
Utolsó módosítás: 21 Feb 2023 14:20
URI: http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/5058

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet