Kiss, Dóra (2019) Waldorf-pedagógia Magyarországon. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
PDF
szakdolgozat-KissDóra-YSE7CT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
A Waldorf-pedagógia az egyik legelterjedtebb alternatív pedagógia Magyarországon. A pedagógia speciális vonásait kutattam az elméletben és az intézmények, főleg óvodák mindennapi szokásait, tevékenységeit. A kutatásaimnak a célja annak a felmérése volt, hogy az állami intézményekben dolgozó óvónők miként vélekednek a Waldorf pedagógia egyes elemeiről, valamint kíváncsi voltam arra is, hogy mennyire ismerik ezeket a tevékenységi formákat, szokásokat, valamint, áthatja e ez a pedagógia a nevelésüket akár kisebb akár nagyobb részben. Főként a speciális elvekre törekedtem kitérni, ami eltér a legtöbb hagyományos programtól. Természetesen az alternatív óvodai programokkal dolgozó pedagógusok állásfoglalása is felkeltette az érdeklődésemet és akár magával a Waldorf pedagógiával nevelők meglátása is foglalkoztatott. A négy hipotézis közül kettő helyálló volt és kettő pedig nem. Az első hipotézisem, hogy a legtöbb óvónő vett át Waldorf elemeket, ám a legtöbbel nem ért egyet, nem helytálló, hiszen a kutatási eredmény szerint nagyobb számban jelezték azt, hogy nem vettek át tevékenységeket, szokásokat, speciális elemeket. Míg a további kérdésekben, ahol az alapelvekről és módszerekről kérdeztem a pedagógusokat, nagyobb számban maradtak semlegesek vagy találták jónak az adott módszert, mint pl.: egy héten keresztül mindig ugyan az a mese. A második hipotézis, hogy nem ismernek több speciális elemet, helytálló, hiszen többen jelezték a Bothem-gimnasztikánál és az euritmiánál, hogy nem ismerik, így nem akarnak véleményt formálni és ez a semlegesség volt a legnagyobb százalékban a többi opciók közül.A harmadik hipotézis, hogy a legjobban támogatott tevékenység a munkavégzés az óvodában és a kérdezettek szerint a legkevésbé megvalósíthatóbb, jobb pedig a technikai eszközök teljes mértékű elhagyása az óvodában is alá lett támasztva , hiszen egy olyan vélemény érkezett csak a 39 közül, ami nem tartotta jónak, nagyszerűnek a munkát az óvodai nap folyamán és nagyobb százalékban gondolkoztak úgy a pedagógusok, hogy a mai korban nem lehet elhagyni a technikai eszközöket, inkább színesíteni kell vele a foglalkozásokat, helyes példát mutatni ezek használatára. A negyedik hipotézis, hogy véleményem szerint nem ajánlják a pedagógusok a Waldorf intézményeket pedig nem felel meg a valóságnak a kutatás alapján, hiszen sokkal több fő adta válaszul a „ajánlaná a Waldorf intézményeket?” kérdésre igent, mint nemet. Bár a megjegyzéshez hozzátették, hogy ez nagyban függ a családtól és a gyermek személyiségétől. Összességében a kutatást sikeresnek mondanám, megfelelő számú választ gyűjtöttem az ország különböző megyéiben dolgozó óvónőktől, sőt még egy külföldi óvodapedagógustól is.
Magyar cím
Waldorf-pedagógia Magyarországon
Angol cím
Waldorf education in Hungary
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet
Szak
Témavezető(k)
Mű típusa: | Szakdolgozat |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Dóra Kiss |
Dátum: | 14 Okt 2019 10:08 |
Utolsó módosítás: | 06 Már 2023 08:05 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/4933 |
Actions (login required)
Tétel nézet |