Fókuszban az eredményszemléletű számvitel az államháztartás rendszerében - A költségvetési szervek számvitelének változásai 2013-2014. években Magyarországon

Babos, Szilvia (2017) Fókuszban az eredményszemléletű számvitel az államháztartás rendszerében - A költségvetési szervek számvitelének változásai 2013-2014. években Magyarországon. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KMAL-17_47.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (6MB)

Absztrakt (kivonat)

A közigazgatás reformja, illetve az uniós követelményrendszernek való megfelelés Magyarországon is megkövetelte az államháztartási rendszer számvitelének új alapokra történő helyezését. Ennek tükrében 2014. január 1-jével hatályba lépett a 4/2013. Korm. rendelet, amelyet az új Áhsz.-nek is neveznek. Az új szabályozást nevezhetjük „kétszer” kettősnek is, ugyanis a pénzforgalmi szemléleten alapuló költségvetési számlák vezetése mellett, megköveteli az eredményszemléletű számvitel alkalmazását az államháztartási szervek számára. Az eredményszemlélet bevezetésével cél volt a „3E” meghonosítása is, amely a költségvetési források legoptimálisabb felhasználását követeli meg. Az üzemgazdasági szemlélet értelmezése a költségvetés alrendszereiben azonban összetett feladat. Egy államháztartási szervezet esetében az eredmény meghatározása nem egyértelmű. Mit tekintünk a költségvetési szerv eredményének? A költségvetési maradványt, amely a költségvetési törvényben meghatározott keret év közbeni felhasználást vagy fel nem használását jelenti? Ugyanakkor fontos szempont kell, hogy legyen a közpénzt felhasználó szervezetek esetében is az eredményesség, gazdaságosság, hatékonyság mérése. Ennek alapjait hivatott megteremteni az eredményszemléletű megközelítés az államháztartási rendszerben. Az új szabályozás jellemzője, hogy már a COFOG által meghatározott kormányzati funkciók szerinti besoroláshoz igazodik, továbbá bevezetésével párhuzamosan a Magyar Államkincstár is átalakította a kincstári számlavezetés rendszerét. A kincstári tranzakciós kódokat (KTK) az egységes rovatend szerint vezetett nyilvántartás váltotta fel (ERA). A megváltozott szabályok nyomán módosultak a költségvetési és a pénzügyi beszámoló részei. A beszámolási, zárlati határidők és a számviteli elszámolások feltételei is változtak. A költségvetési szerveknek 2014. január 1-jei fordulónappal rendező mérleget kellett készíteniük, amelybe csak olyan tételek kerülhettek be, amelyeknek eredete egyértelmű volt. Ennek megfelelően 2013. december 31-i dátummal leltárt is készíteniük kellett. Meg kellett határozni a függő és átfutó kiadásokat, bevételeket is. Elmondható az is, hogy a kontírozás tételeinek száma a pénzügyi és költségvetési könyvvezetés szükségessége miatt jelentősen növekedett. A gazdasági események rögzítése összetettebbé vált, a könyvelési lépések számának növekedése miatt. A diplomadolgozatom célja volt bemutatni, hogy az eredményszemlélet bevezetése a költségvetési szektorban jelentős többletterhet ró/rótt az alkalmazókra, illetve rávilágítani az áttérés nehézségeire. Az eredményszemlélet a költségvetéstől eddig idegen, teljesen más szemlélet átvételét igényelte, speciális ismereteket. Az áttérés szervezeti, informatikai oldalról számos nehézségbe ütközött. Ezt támasztja alá a diplomadolgozatom második felében az áttérés gyakorlatát bemutató esettanulmány is. Az esettanulmányban a Zala Megyei Kórház rendező mérlegét tekintve mutattam be az előkészítő feladatokat, a 2014. január 31-ig végrehajtott feladatokat, illetve a 2014. évi könyvvezetés nyitását a technikai rendező tételek elszámolása után. Mindezek alapján elmondható, hogy nem hagytak elegendő időt az átállásra a szervezeteknek. Véleményem szerint indokolt lett volna egy átállást támogató átmeneti időszak biztosítása, a szervezeti és informatikai keretek kialakítására, a szükséges ismeretek megszerzésére. Támogatni a megfelelő informatikai fejlesztésekkel és a számviteli területen dolgozók időben történő oktatásával a költségvetési intézményeket. A jövőben javasolt lenne a számviteli szoftverek egységesítése az új Áhsz. szerint, esetleg szektoronként, ágazatonként rendeleti szinten szabályozni, mivel a szabványosítás nagyban segíti a számviteli kimutatások pontosságának növelését. Végső következtetésként elmondható, hogy az államszámviteli rendszer további finomítása szükséges.

Magyar cím

Fókuszban az eredményszemléletű számvitel az államháztartás rendszerében - A költségvetési szervek számvitelének változásai 2013-2014. években Magyarországon

Angol cím

Performance-based accounting in the system of public finances focusing on Changes in the accounting of budgeting organisations in the years 2013-2014. in Hungary

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Pénzügyi és Számviteli Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Számvitel mesterszak (MA)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KMAL-17/47

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	SZILVIA BABOS
Dátum:	24 Máj 2018 10:37
Utolsó módosítás:	08 Szep 2023 11:41
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/3698

Actions (login required)

Tétel nézet