Egyenes vonalú rétegelt-ragasztott tartó kísérleti előállítása és vizsgálata nyár faanyag és 1 K PUR szerkezeti ragasztó vonatkozásában

Sipos, László (2015) Egyenes vonalú rétegelt-ragasztott tartó kísérleti előállítása és vizsgálata nyár faanyag és 1 K PUR szerkezeti ragasztó vonatkozásában. MA/MSc, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar).

PDF Diplomamunka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A diplomamunkám első fejezeteiben a rétegelt-ragasztott tartókról általánosságban írtam, valamint feldolgoztam a témához kapcsolódó szakirodalmakat. Beszámoltam a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Karán már megkezdett kutatócsoport munkáiról, és azok eredményeiről. Az alapanyag tulajdonságait leíró vizsgálataink kiterjedtek a sűrűség, egyensúlyi fanedvesség, maximális dagadás, rostirányú statikus nyomó- és hajlítószilárdság, valamint hajlító rugalmassági modulus meghatározására. A kísérletben felhasznált olasz nyár átlagos sűrűsége normál klímán 0,395 g/cm3 szórása 0,02267 g/cm3 és abszolút szárazon 0,368 g/cm3 szórása 0,02063 g/cm3 volt. Az egyensúlyi fanedvesség átlaga 10,16% és szórása pedig 0,397%. A nyár faanyag maximális tangenciális dagadásnak az átlaga 7,67% szórása 1,05%, a maximális radiális dagadás átlaga 4,93% szórása 0,88%, a dagadási anizotrópia átlaga 1,64% szórása 0,53%. Az olasz nyár faanyagunkat roncsolásmentes szilárdsági osztályozásnak vetettük alá, annak érdekében, hogy a rétegelt-ragasztott tartók készítésénél minél jobb rétegrendet alakíthassunk ki. Megállapítottuk, hogy a legtöbb lamella C 22 szilárdsági osztályba sorolható. A ragasztás megfelelő minősége végett meghatároztuk a lamellák felületi érdességét. A síkprésben lévő megfelelő nyomás beállításának érdekében a ragasztás során egy erőmérőcellát hívtunk segítségül. A ragasztáshoz a Jowatpur 686.60 egykomponensű, szálerősítésű poliuretán poliuretán szerkezeti ragasztót használtuk. A lamellákra egy oldalára felvitt ragasztóanyag mennyisége 200 g/m2 volt. Végezetül pedig a kész rétegelt-ragasztott tartókat hajlítószilárdsági vizsgálatnak vetettük alá, melynél átlagosan a rugalmassági modulus átlaga 12922,34 MPa és a hajlítószilárdság átlaga 45,913 N/mm2 volt. A nyár faanyag hajlítószilárdsági vizsgálati eredményi és a szerkezeti fa tartó eredményei között azért is lehet ekkora különbség, mert a kis próbatesteknél három pontos és a tartóknál négy pontos vizsgálatot végeztünk. A három pontosnál a terhelőfej elmozdulásával határozta meg a berendezés a lehajlást, melynél a felületi benyomódások illetve a nem tiszta hajlítás a mérési eredményeket torzító hatással bírnak. Ezzel ellentétben a négy pontos terhelés esetében a tiszta hajlításhoz közelebb járunk az igénybevételek tekintetében és a lehajlás pedig vieoextenzométerrel került meghatározásra, mely sokkal pontosabb eredményeket szolgáltat. Az eredmények ígéretesnek mondhatók, mind a tartók hajlítószilárdsági mind pedig a hajlító rugalmassági modulus értékeit illetően. Ahhoz, hogy komplex következtetéseket tudjunk levonni az I-214 olasz nyárból Jowat 686.60 1 K PUR felhasználásával készült rétegelt-ragaszott szerkezeti faanyagokkal kapcsolatban még további vizsgálatok elvégzését tartom szükségesnek. Egyben remélem, hogy diplomamunkám fontos lépés lesz majd a hazai lombos fák tartószerkezeti célú felhasználása szempontjából.

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV SKK - Faanyagtudományi Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Krisztián Fekete
Dátum:	18 Jún 2015 10:30
Utolsó módosítás:	22 Feb 2023 08:11
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/311

Actions (login required)

Tétel nézet