Szenesített, kevert biomassza alapú pelletek energetikai alkalmazhatóságának vizsgálata

Szántó, Zsolt (2015) Szenesített, kevert biomassza alapú pelletek energetikai alkalmazhatóságának vizsgálata. BA/BSc, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar).

PDF SZAKDOGA VÉGLEGES.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (42MB)

Absztrakt (kivonat)

A pellet felhasználás Nyugat-Európában dinamikusan növekszik. Az általa nyújtott magasabb komfortfokozat miatt magasabb ára ellenére komoly piac épült ki az elmúlt években. Az elterjedést a magasabb beruházási összeg pályázatos támogatásával oldják meg. Az üzemeltetése alacsonyabb költségvonzattal rendelkezik, mint a fölgáz üzemű berendezések esetén. A magyarországi elterjedés nagyon kezdeti szakaszában van. Komoly pelletáló kapacitás épült ki, anélkül, hogy a belföldi kereslet számottevően bővült volna. Ennek folyományaként a termelés 70-80%-a exportra kerül. Az elterjedést alapvetően 3 tényező gátolja. A lakosság tőkehiánya miatt sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a fatüzelést pellettel helyettesítsék. A háztartásokra sajnos az a jellemző, hogy a tüzifa megvásárlása is sokszor anyagi problémát jelent. A második tényező a politikai akarat hiánya. Nincsenek olyan komplex támogatási és pályázati lehetőségek, mint Ausztriában vagy Németországban. Így sok esetben a magasabb beruházási összeg miatt nem kerül beépítésre a háztartásokba a technológia. A hatósági árazás pedig mesterségesen alacsonyan tartja a földgáz árát, így az üzemeltetési előnye is csökken a pelletnek. A pellettel kapcsolatos kutatások a faanyag vagy mezőgazdasági hulladék torrefikálása felé jelentős eredményeket mutattak, így az elmúlt években elindult a vonatkozó szabványok kidolgozása. A pelletgyártók komoly fantáziát látnak a termékben. Habár a technológia még kiforratlan, de az első termelőüzemek telepítése zajlik. A nagyobb energiasűrűség, a kisebb szállítási költség, illetve a könnyebb tárolhatóság komoly versenyelőnyt adhat a hagyományos pellettel szemben. A szakdolgozatom a torrefikált pellet más anyagokkal történő bekeverésének lehetőségével foglalkozik. Az esetlegesen olcsón rendelkezésre álló más szektor által hulladékként termelt anyagok alkotóelemként való alkalmazása csökkentheti a termék árát, így versenyképesebbé téve azt. Ilyen lehet például a szennyvíziszap, ami a szigorodó előírások miatt az eddig alkalmazott módokon már nem hasznosítható. Erőművekben jellemző a biomassza szén együttégetés, ez adta az ötletet arra, hogy a kokszot alapanyagként vizsgáljam a keverékek között. A mért nedvességi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mert a pelletálás esetlegesen magasabb, beállított nedvességtartalmat követelhet meg. Ennek megállapításához további vizsgálatok lennének szükségesek. A hamutartalom vizsgálata a koksz és a szennyvíziszap esetén megerősítette a szakirodalmi adatokat, illetve azt, hogy a biomasszánál jóval nagyobb volumenben keletkezik hamu. A faszén 5 % körüli hamutartalma azonban magasabb a várt 1-3 %-os értéknél. A volument befolyásolhatja, ha a faszénnek nagy a kéregtartalma, illetve ha a kéreg talajjal válik szennyezetté a szállítás során. A száraz égéshő vizsgálata magas értékeket mutatott. A faszén 30MJ/Kg feletti értéke akár a földgázzal is versenyképes. A keverékek égéshője magasabb a normál keményfa pellet 20 MJ/Kg-os értékénél. A kapott értékek esetén figyelembe kell venni, hogy az esetleges tényleges gyártás során alkalmazott magasabb nedvességtartalom a nedves fűtőértékeket jelentősen befolyásolhatja. Az égéshő és az elemanalízis során mért C tartalom szoros összefüggést mutat. Tüzeléstechnikailag a szennyvíziszap esetében a viszonylag magas 5 % körüli N tartalom okozhat problémát, míg a koksz esetében a 2,72 %-os S tartalom. A szennyvíziszap és a keményfa pellet esetén megfigyelhető magas O tartalom csupán a légfelesleg tényezőre van hatással, az égéshőt nem befolyásolja. Kimutatható összefüggés van a hamutartalom, illetve az egyéb az elemanalízis által nem mért anyagok mennyisége között. A keményfa-faszén adatok összevetése egybevág a szakirodalmi adatokkal. Ilyen például a faszén magasabb égéshője, magasabb C, alacsonyabb O, illetve H tartalma. A vizsgált minták alátámasztották, hogy a vizsgált anyagok megfelelő paraméterekkel rendelkeznek. Tüzelési paramétereik megfelelőek. Potenciálisan alkalmasak kevert biomassza alapú pelletnek.

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV SKK - Faipari Gépészeti Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Krisztián Fekete
Dátum:	18 Jún 2015 10:01
Utolsó módosítás:	03 Már 2023 10:40
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/303

Actions (login required)

Tétel nézet