Pintér, Judit (2017) Az adóerő-képesség szerepe az önkormányzatok finanszírozásában. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KMAL-17_33.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Magyarországon az elmúlt 15 évben folyamatosan napirenden volt az önkormányzati rendszer megreformálása. 2013. január 1-től jelentős változás következett be hazánk közigazgatásában. Az önkormányzatok feladatai jelentősen csökkentek és bevezetésre került a feladatfinanszírozás rendszere, amely felváltotta az addig alkalmazott normatív alapú támogatást. Az új rendszer jobban igazodik a települések sajátosságaihoz, figyelembe veszi az önkormányzatok elvárható saját bevételét. A csökkenő feladatok ellenére kisebb lett az önkormányzatok pénzügyi önállósága. Az önkormányzati finanszírozási rendszer a centralizáció és kötött felhasználású támogatások irányába mozdult el. A helyi iparűzési adó szerepe és jelentősége megnövekedett. Az elvárt bevétel számításakor - a személyi jövedelemadó átengedés megszüntetésével - ez az adó lett az egyedüli forrás és az adóerő-képesség is erre a bevételre épít. Így elmondható, hogy egy általános települési fejlettséget mérő mutatószámmá vált. Dél-Vas megye három járásának – a körmendinek, vasvárinak és a szentgotthárdinak - székhelytelepüléseit választottam a témafeldolgozásomhoz. A három járásszékhely település évek óta sikeresen együttműködik különböző projektekben. Körmend városa a legtöbb települést magában foglaló vas megyei járás székhelye. A Szentgotthárdi járáshoz 16 település tartozik. Vasvár Vas vármegye egykori székhelye, a Vasvári járás 23 települést foglal magába. Csákánydoroszlóra azért esett a választás, mert közigazgatásilag Körmendhez tartozik, a két település önkormányzata közös hivatalt tart fenn. Célom annak a bemutatása, hogy az eltérő nagyságú településeket, hogyan érinti a finanszírozási rendszer változása és az iparűzési adóerő-képesség hogyan befolyásolja az állami támogatások összegét 2012 és 2016 között. Az öt év vizsgálata alapján megállapítható, hogy a feladatok egy részének állami átvállalása következtében a 2013. évi költségvetésben az állami támogatások soron jelentős csökkenés következett be. Majd az ezt követő években a rendszer finomhangolása következtében évről évre emelkedés figyelhető meg a támogatások összegében. A központi források szabad felhasználásának megszűnésével a feladatfinanszírozás rendszerében állandóak az ellenőrzések, folyamatos az adat- és információigénye, nagyobb adminisztrációs terhet jelent az önkormányzatoknak. A szakirodalmon túl felhasználtam a vonatkozó jogszabályokat, az önkormányzatok helyi adó rendeleteit, a vizsgált települések pénzügyi irodavezetői által rendelkezésemre bocsátott költségvetési jelentéseket és beszámolókat, valamit szakmai folyóiratok cikkeit.
Magyar cím
Az adóerő-képesség szerepe az önkormányzatok finanszírozásában
Angol cím
The role of the transmitter power int he financing of the local governments
Intézmény
Nyugat-magyarországi Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Pénzügyi és Számviteli Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Számvitel mesterszak (MA)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KMAL-17/33
Mű típusa: | Diplomadolgozat (MA/MSc) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Judit Pintér |
Dátum: | 20 Júl 2017 10:17 |
Utolsó módosítás: | 06 Szep 2023 06:21 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/2828 |
Actions (login required)
Tétel nézet |