Az adórendszer szerkezetének változása, különös tekintettel a különadókra

Schlégl, Gabriella (2016) Az adórendszer szerkezetének változása, különös tekintettel a különadókra. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KMAL-17_09.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (920kB)

Absztrakt (kivonat)

A diplomadolgozatom céljául tűztem ki, hogy áttekintő képet fessek az adózás fejlődéséről, valamint a mai magyar adórendszer kialakulásáról, felépítéséről különös figyelemmel az utóbbi évtizedben megfigyelhető tendenciákra, illetve a különadók térnyerésére. A különböző adózási elméleteket nagyvonalakban történő ismertetéséhez, illetve a hazai adózástörténeti fejlődés bemutatásához a vonatkozó szakirodalmat hívtam segítségül, míg a különadók leírásánál főleg jogszabályokra támaszkodtam. Megfigyelhető, hogy az elmúlt években az adók szerkezetében jelentős átrendeződés következett be. Az adórendszert érintő intézkedések elsősorban a munkát és tőkét terhelő adókat csökkentették, ugyanakkor növelték a fogyasztási, forgalmi típusú adókból származó bevételeket, de jelentős költségvetési hatása volt a bizonyos szektorokat terhelő külön-adóknak is. Az egyes különadókat bevezetésük sorrendjét követve részletesen ismertetem kitérve bevezetésük körülményeire, okára, illetve az azóta bekövetkezett változásokra. A legrégebben bevezetett különadók nem elsősorban a központi költségvetés bevételeinek növelése céljából vannak jelen az adórendszerben, hanem valamilyen nem kívánt hatás el-lensúlyaként vagy meg nem szolgált, pl. monopolhelyzetből fakadó extrajövedelem elvonásaként. Ezen adókat tekintem hagyományos különadóknak. A 2007. évben induló, 2008-ban eszkalálódott globális pénzügyi válság azonban újfajta trendeket hívott életre: egyes országok, köztük Magyarország is új, átmeneti (annak induló) szektor-specifikus adófajták bevezetésével reagáltak. Ezen új típusú különadók a költségvetési hiány mérséklése, a kitűzött hiánycél elérése, más adók révén kieső bevételek pótlása céljából kerültek bevezetésre. A költségvetés bevételeinek vizsgálatával igazolom, hogy a különadók súlya adónemen-ként ugyan nem jelentős, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni őket, hiszen együttes hatásuk nem elhanyagolható. Igaz ugyan, hogy a különadóknak hangsúlyos jellemzője, hogy egyes kiválasztott szektorokat terhelnek, de akár a vállalatok gazdálkodják ki ezen többletterheket, akár áthárítják a fogyasztókra, közvetve vagy közvetlenül minden gazda-sági szereplőt érintenek és végső soron a gazdaság zsugorodását okozhatják. Elmondható, hogy a különadók nem tekinthetők magyar sajátosságnak, Európa más országaiban is találkozhatunk bizonyos típusaival. Mivel nem tartoznak bele a hagyományos közpénzügyi eszköztárba, eddig nem került sor európai színtéren harmonizációs lépések megtételére sem, de természetesen nem ütközhetnek uniós szintű jogszabályokba. Az adópolitika alakítása az Európai Unió létrejötte után is az állami szuverenitás alappillére, de a versenytorzító, diszkriminatív intézkedésekkel szemben az Unió leghatározottabban fellép.

Magyar cím

Az adórendszer szerkezetének változása, különös tekintettel a különadókra

Angol cím

Structure change of the tax system highlighting the special taxes

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Pénzügyi és Számviteli Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Számvitel mesterszak (MA)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KMAL-17/09

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Gabriella Schlégl
Dátum:	21 Dec 2016 15:39
Utolsó módosítás:	06 Szep 2023 06:25
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/2541

Actions (login required)

Tétel nézet