Szabó, Edit (2016) Péterfy Sándor utcai kórház gazdálkodása 2010 – 2014 között. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KMAL-16_29.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (799kB) |
Absztrakt (kivonat)
Diplomadolgozatomban a Péterfy Sándor utcai kórház gazdálkodását mutatom be 2010 és 2014. közötti időszakban. Munkám célja, hogy ismertessem, milyen módon tevődik össze egy kórház finanszírozása, hogyan alakulnak a bevételei és kiadásai az adott idő-szakban, így rávilágítsak arra, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett mennyire nehéz meg-tervezni a Péterfy Sándor utcai kórház költségvetését. Az egészségügyi finanszírozási rendszerek kialakulásának megismerése, valamint a magyar finanszírozási rendszer áttekintése szükséges, hogy megfelelő képet kapjunk a kórház jelenlegi bevételi forrásairól. Európai Unió tagállamaiban a Bismarck és a Beveridge rendszer terjedt el, ezek teremtették meg a társadalombiztosítás alapjait. Ezek különbsége abban rejlik, hogy a Bismarck féle modell esetében tulajdonképpen azok a dolgozók kapnak ellátást (táppénz, nyugdíj, sőt még a munkanélküliek is), akik munkabérre vetített járulékot fizetnek, míg a Beveridge rendszerben az ellátás alanyi jogon jár minden állampolgárnak. A magyar egészségügy társadalombiztosítási rendszeren alapul, kötelező járulékbefizetést ír elő mindenkinek. Egészségügyi alapellátás keretében az önkormányzatok gondoskodnak a háziorvosi, házi gyermekorvosi, ügyeleti, fogorvosi, iskolai - egészségügyi, védőnői ellátásról. Magasabb szakmai igényességű szolgáltatások nyújtását jelenti a szakellátás, mely járóbeteg-szakellátás, melynek finanszírozása a német pont-rendszeren alapul és fekvőbeteg szakellátásra bontható, mely Homogén Betegségcsoport (HBCs) alapú finanszírozásra és a napidíjra épül. Az osztályozási rendszer egy finanszírozási csoportba sorolja azokat az ellátási eseteket, amelyek nagyságrendileg azonos teljesítményértékkel rendelkeznek, vagyis közel azonos a szakmai-technikai ráfordítás igénye. A HBCs Szabálykönyv Főcsoportonként alábontva tartalmazza a kódokat és betegségeket, valamint láthatóak a változások is az előző szabálykönyvhöz képest. Péterfy Sándor utcai kórház gazdálkodására jellemző, hogy a kiadások a vizsgált időszakban folyamatosan növekedtek. A bevételek viszont hullámzó tendenciát mutatnak, főleg az OEP finanszírozás ingadozásának hatására. A kezdeti pozitív eredmény után a kórház gazdálkodása negatív eredményt produkált folyamatosan. Talán ez is egyik okozója a magyar egészségügy nehéz helyzetének, a rossz körülményeknek, hogy egyre több orvos hagyja el az országot, valamint a kórházak egyre rosszabb körülményeinek. Sok változáson ment keresztül az egészségügy finanszírozási rendszere, de még korántsem nyerte el végleges formáját. A dolgozat megírása során felhasznált módszerem a hazai szakirodalom áttanulmányozásán túl statisztikai adatfeldolgozás, primer illetve szekunder kutatás, statisztikai adatgyűjtés kvantitatív interjú módszerével.
Magyar cím
Péterfy Sándor utcai kórház gazdálkodása 2010 – 2014 között
Angol cím
Management of the Sándor Péterfy street hospital between 2010 - 2014
Intézmény
Nyugat-magyarországi Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Üzleti Tudományok Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Vezetés és szervezés mesterszak (MA)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KMAL-16/29
Mű típusa: | Diplomadolgozat (MA/MSc) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Edit Szabó |
Dátum: | 14 Júl 2016 10:25 |
Utolsó módosítás: | 03 Már 2023 08:16 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1806 |
Actions (login required)
Tétel nézet |