Nagy-Szabó, Krisztina (2026) Teljesítményszorongás és énhatékonyság kapcsolata az iskolai eredményességgel felső tagozaton. Egyéb, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
![[thumbnail of Nagy-Szabó Krisztina-Teljesítményszorongás és énhatékonyság kapcsolata az iskolai eredményességgel felső tagozaton-szakdolgozat.pdf.pdf]](http://diploma.uni-sopron.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Nagy-Szabó Krisztina-Teljesítményszorongás és énhatékonyság kapcsolata az iskolai eredményességgel felső tagozaton-szakdolgozat.pdf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (635kB) |
Absztrakt (kivonat)
Teljesítményszorongás és énhatékonyság kapcsolata az iskolai eredményességgel felső tagozaton Szakdolgozatom a teljesítményszorongás témáját járja körül. Azt vizsgálja, hogy milyen mértékű teljesítményszorongás jellemző a vizsgált felső tagozatos tanulókra, illetve, hogy ez hogyan függ össze a jegyekkel mért teljesítményükkel, az énhatékonysággal és a tanári értékelés észlelésével. Kérdőíves kutatást végeztem 5-8. osztályos tanulókkal. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy miként függ össze a tanulók teljesítményszorongása és énhatékonysága az iskolai eredményességgel, amelyet a jegyekkel mért teljesítmény jelzett, valamint, hogy mutatkoznak-e nemi különbségek a szorongás mértékében. Hipotéziseim a következők: Hipotézis 1: A teljesítményszorongás szintje különbözik nemek szerint; lányok körében magasabb, mint a fiúknál. Hipotézis 2: A magasabb teljesítményszorongás alacsonyabb jegyekkel mért iskolai teljesítménnyel függ össze. Hipotézis 3: A magasabb énhatékonyság alacsonyabb teljesítményszorongással függ össze. Hipotézis 4: A tanári értékelés tanulók általi észlelése összefügg a teljesítményszorongás mértékével: azoknál, akik a tanári értékelést támogatónak, bátorítónak ítélik meg, alacsonyabb, míg azoknál, akik a tanári értékelést szigorúnak, büntető jellegűnek ítélik meg, magasabb teljesítményszorongás várható. Az eredmények alapján a három vizsgált tényező között jól értelmezhető, ugyanakkor eltérő erősségű összefügések rajzolódnak ki. A három változó együttes vizsgálata alapján feltételezhető, hogy az énhatékonyság árnyalja a szorongás és a teljesítmény kapcsolatát. Az énhatékonyság egyrészt összefüggést mutatott a tanulók alacsonyabb szorongásszintjével, másrészt kedvező kapcsolatban állt a jobb teljesítménnyel is. Az alacsonyabb szorongásszint kedvezőbb tanulási feltételekkel és jobb teljesítménnyel járhat együtt. Mindehhez hozzájön még, hogy ha a tanulók a tanári értékelést támogatóként és bátorítóként érzékelik, alacsonyabb szorongásszinttel jellemezhetők, ami kedvezőbb tanulási működéssel is együtt járhat. Az eredmények alapján tehát az iskolai eredményesség nem pusztán kognitív tényezők függvénye, hanem szoros kapcsolatban áll a tanulók érzelmi és motivációs jellemzőivel is. A teljesítményszorongás inkább kockázati tényezőként jelenik meg, míg az énhatékonyság és a támogató tanári értékelés egyértelműen védőfaktorként értelmezhető.
Magyar cím
Teljesítményszorongás és énhatékonyság kapcsolata az iskolai eredményességgel felső tagozaton
Angol cím
The relationship between performance anxiety and self-efficacy in relation to academic achievement in upper primary school.
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet
Szak
Témavezető(k)
| Mű típusa: | Szakdolgozat |
|---|---|
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Krisztina Nagy-Szabó |
| Dátum: | 03 Júl 2026 09:46 |
| Utolsó módosítás: | 03 Júl 2026 09:46 |
| URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16839 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
