A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára

Csík, Julianna (2016) A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KOE-16_06.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkra, a születésszám csökkenésének, az életkor kitolódásának hatására, folyamato-san nő a lakosság születéskor várható élettartama. Ez a tendencia a népesség életkorának növekedését okozza. Az idős koron belül is leginkább az igen idősek, a 80 éven felüliek száma emelkedik. A folyamatok nagyon jól nyomon követhetőek a demográfiai mutatók segítségével, amelyek közül én a dolgozatomban a születéskor várható élettartamot, az egészségesen várható élettartamot vizsgáltam meg. Az életkor növekedésével nő az esély a krónikus betegségek kialakulására, ami fo-kozott gondozási, ápolási, hospitalizációs igényt okoz az érintett országokban, így az Eu-rópai Unióban és Magyarországon is. Az idős, krónikus betegséggel rendelkező egyének ellátása interdiszciplináris megközelítést, speciális ellátást, ápolást igényel, ami egyre nö-vekvő igényt generál a szakdolgozók számának növelésére. Az egészségügyi szakdolgozók korfáját megvizsgálva, körükben is öregedési tendenciák érvényesülnek, számukban egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, amelynek oka kettős: egyrészt a fiatalok számára nem vonzó a pálya, így kevesen választják ezt a hivatást, így nem pótolják a nyugdíjba vonulókat, másrészt pedig a nagyfokú munkaterhelés, az alacsony bérek egy fokozódó migráció, vagy más irányba történő pályaelhagyást idéznek elő. Összességében el-mondható, hogy mind kisebb létszámú, mind idősebb ápoló látja el a kor és a kísérőbeteg-ségek miatt egyre nagyobb ápolási igénnyel rendelkező, egyre nagyobb számú beteget. Munkám során tapasztaltak szerint, az elmúlt 10 év időszakában a belgyógyászati osztályokon folyamatosan nő a betegek átlagéletkora. Munkahelyemen, a Bács-Kiskun Megyei Korházban is egyre nagyobb számban kerülnek felvételre 60 éven felüli komplex ellátást igénylő betegek. Ezen megfigyelés indított arra, hogy kutatást végezzek az intézmény belgyógyászati jelle-gű osztályainak ápolói körében, hogy felmérjem megfigyelésem egybe esik-e az ezen a te-rületen dolgozó kollégák tapasztalatival. A vizsgálatomat kérdőív segítségével végeztem, és alapstatisztikai eljárásokkal dolgoztam fel. A felmérés használt kérdőív önkitöltésű volt, 22 nyílt és zárt végű kérdést tartalmazott. Négy témakört érintett, a személyi adatok, a 60 év feletti betegek számának növekedésé-vel, saját egészségügyi állapotukkal, és a krónikus betegek számának, állapotának vonat-kozásában. A válaszok objektív megítélése érdekében megvizsgáltam és elemeztem a kórház 2005, 2010, és 2015 évi betegforgalmi adatait, az ápolási kategóriákat tartalmazó kimuta-tásokat, aminek eredményeit a kollégáktól kapott válaszokkal vetettem össze. A kapott eredményeket elemezve: 1. A kollégák korösszetételének, és végzettségének tekintetében az országos át-lagnál jobb eredményeket kaptam. 2. Nőtt 60 éven felüli betegek száma az elmúlt tíz év viszonylatában. 3. A szakdolgozók munkaterhelésének változása tekintetében, egyértelmű a terhe-lésnövekedés. A válaszolók több mint fele ezt 50%-ot meghaladó mértékűnek értékelte Kiváltójaként egyértelműen a fizikai, és pszichés terhelés növekedését, az ápolók alacsony számát, és a betegek és hozzátartozóinak fokozott elvárását jelölték meg. Az osztályokon alkalmazott ápolási kategóriákba való besorolás vizsgálata szintén a kategóriákon belüli átrendeződést mutatja a fokozott ápolási igénnyel rendelkező betegek irányába. 4. A válaszolóknak 54%-a szenved valamilyen krónikus megbetegedésben, több-ségük úgy vélte, hogy annak kialakulásában szerepet játszott a munkája. A megbetegedési típusok közül a leggyakoribb a derékfájdalom, ami egyértelmű-en visszavezethető a hajlongásra, az állásra a munkaidő nagy részében, és a be-tegemelésre. A megbetegedések másik jelentős köre a magas vérnyomás, a gyakori fejfájás és a migrén. Ezek kialakulásában szerepet játszik a rendszerte-len életmód, a túlhajszoltság, a pszichés terhelés, és az állandó stressz megléte. 5. Az egészségügyben történt felmérésekből ismert, hogy akut ellátást nyújtó in-tézményekben nagy számban találhatóak csak ápolási igénnyel rendelkező be-tegek. A kollégák válaszaiból és a kórházi statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható, hogy ez a vizsgált osztályokra is igaz. Az ellátottaknak ez a kö-re szinte teljes egészében, szükségletei kielégítésére teljes vagy részleges segít-séget igényelnek. Vizsgálatomban Bács-Kiskun megye legnagyobb egészségügyi intézményét vizsgáltam, az itt tapasztalható demográfiai változások, meggyőződésem hogy országos szinten is helytállóak.

Magyar cím

A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára

Angol cím

The effects of demographic condition changes on nursing work

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Közgazdasági és Módszertani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KOE-16/06

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Julianna Csík
Dátum:	12 Máj 2016 14:50
Utolsó módosítás:	12 Máj 2016 14:50
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1580

Actions (login required)

Tétel nézet