Az inzulinpumpa kezelés helye a diabetes terápiás lehetőségei között Miért nem terjedt el jobban az inzulinpumpa a cukorbetegek körében?

Kissné Galamb, Julianna (2016) Az inzulinpumpa kezelés helye a diabetes terápiás lehetőségei között Miért nem terjedt el jobban az inzulinpumpa a cukorbetegek körében? BA/BSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KOE-16 10.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (764kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja, hogy felmérjem az inzulinpumpa használatának ismeretét egészségügyi dolgozók körében. Kutatásomat kelet és nyugat magyarországi kórházakban illetve fővárosi intézményekben végeztem. Válaszokat kerestem, hogy miért nem terjedt el jobban az inzulinpumpa a cukorbetegek körében. Mennyire lehet okozója az egészségpolitika hozzá-állása, a gazdasági környezet, illetve a cukorbetegek és egészségügyi dolgozók körében végzett edukációs tevékenység megléte, vagy éppen annak hiánya. Az intenzív inzulinkezelés egyik módja, a világszerte elterjedt és elismert inzulin-pumpa kezelés. Jelenleg ezzel az eszközzel érhető el a legkiegyensúlyozottabb anyagcsere állapot. Működéséről elmondható, hogy a különböző programok segítségével 3 percenként adagolja az inzulint, egyenletesen, az előre beállított séma szerint, napi 480 alkalommal. A kutatásból kiderült, hogy a válaszolók közel 100%-a hallott már az inzulinpumpáról. A pumpa használatának alapelveit a megkérdezettek 47%-a ismeri. A válaszadók nem tudják pontosan megmondani, hogy hány beteg részesül ma Magyarországon pumpakezelésben. A financiális részével sincsenek tisztában, pumpa viszonylatában 30%, szerelékek terén 23% volt a helyes válaszok aránya. A megkérdezett ápolók 20%-a ápolt inzulinpumpás beteget, ami bizonyítja, hogy kevés ápoló rendelkezik tapasztalattal a pumpa terén. A kanül szúrására rákérdezve, az ápolók 41%-a nyilatkozott úgy, hogy ismeri a helyes technikát, viszont a megkérdezettek közül 7% szúrt már betegnek szubkután kanült. Ha gazdasági szempontból megnézzük, 2006-ban a KSH adatai szerint a havi nettó átlagkereset: 110.900 Ft, ekkor a pumpa egy havi nettó bér 67%-ába került. 2015-ben a havi nettó átlagkereset: 162.300 Ft, ma a pumpa ára 12%-al meghaladja az átlag havi bér összegét. Az európai pumpakezelés jelenlegi helyzetét és hosszú távú jelentőségét és előnyeit összehasonlítva a hazai helyzettel megállapítható, hogy hazánk Európában az utolsó helyen áll. A magas önköltség miatt egyre kevesebb beteg tudja vállalni a pumpakezelést, amely kifejezetten hátrányosan érinti a modern kezelési mód terjedését. A pumpakezelés hátrányos helyzetét a jelenleg érvényes jogszabályok módosítása tenné életszerűbbé és korszerűbbé. Fontosnak tartom az inzulinpumpa használatának széleskörű oktatását, középfokú és felsőfokú képzés szintjén egyaránt. Szakmacsoportos továbbképzésekbe is be kellene építeni a téma ismertetését.

Magyar cím

Az inzulinpumpa kezelés helye a diabetes terápiás lehetőségei között Miért nem terjedt el jobban az inzulinpumpa a cukorbetegek körében?

Angol cím

The place of insulin pumps among the therapeutic areas for diabetes Why the use of insulin pumps has not become more widespread among diabetic patients?

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Közgazdasági és Módszertani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KOE-16/10

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Julianna Kissné Galamb
Dátum:	12 Máj 2016 14:46
Utolsó módosítás:	12 Máj 2016 14:46
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1569

Actions (login required)

Tétel nézet