Lévai, Nárcisz (2025) Az autizmusban érintett gyermekek kognitív és szociális képességeinek fejlesztése meseterápiával. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
![]() |
PDF
Lévai Nárcisz , (2025) Az autizmusban érintett gyermekek kognitív és szociális képességeinek fejlesztése meseterápiával..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg. Embargo lejáratának dátuma: 2040 Download (3MB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozat célja annak bemutatása, hogy a meseterápia miként támogathatja az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek kognitív és szociális fejlődését. A meseterápia mint módszer a mese szimbolikus nyelvén keresztül képes hatni az érzelmekre, az önkifejezésre, a szorongás csökkentésére, valamint a társas kapcsolódás és gondolkodás fejlesztésére. Különösen az autizmusban érintett gyermekek számára lehet hatékony, mivel számukra a verbalitásnál gyakran fontosabb a vizualitás, az ismétlődés és a kiszámíthatóság. A dolgozat három fő területet vizsgált: a meseterápia hatását a szociális készségek, a kognitív funkciók és az érzelemszabályozás területén. A dolgozat elméleti háttere az autizmus spektrumzavar kognitív és szociális jellemzőit mutatja be, majd részletesen elemzi a meseterápia módszertanát és fejlesztő lehetőségeit. A kutatás részeként kérdőíves felmérést végeztem olyan szülők, gyógypedagógusok és pszichológusok körében, akik autista gyermekekkel foglalkoznak. A kérdőívre 117 fő válaszolt, a válaszok alapján a résztvevők többsége pozitív hatásokról számolt be: a gyermekek szociális nyitottsága, érzelemkifejezése és kommunikációs készségei a meseterápia hatására javultak. A legtöbben hatékonynak ítélték a meseterápiát a figyelem, az empátia, a társas kapcsolatok, valamint a szorongás oldásának támogatásában is. A válaszadók szerint leginkább azok a mesetípusok bizonyultak hatékonynak, amelyek személyre szabottan, improvizált módon készültek, vagy amelyek modern módon dolgozták fel az autizmushoz kapcsolódó helyzeteket (például a Csillagbusz című mese). Különösen fontosnak tartották a strukturált, ismétlődő keretet és a vizuális eszközök alkalmazását. A válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy a mesék hallgatása után a gyermekek gyakran spontán módon visszautaltak a történetekre, szerepjátékot kezdeményeztek vagy képeken jelenítették meg élményeiket – ami az aktív belső feldolgozást jelzi. A dolgozatban bemutatásra kerül egy tíznapos saját fejlesztésű meseterápiás program is, amelyet két autizmussal élő gyermekemmel végeztem otthon, saját eszköztárral és tapasztalattal. A program során klasszikus és improvizált meséket használtunk, bábos és rajzos feldolgozási formákat, mesetérképeket, valamint közösen alkotott történeteket. A folyamat eredményeként megerősödött a gyermekeim közötti testvérkapcsolat, csökkentek a szorongások, és fejlődtek a kifejezőkészségek – mind verbálisan, mind vizuálisan. A dolgozat eredményei azt mutatják, hogy a meseterápia nem csupán kiegészítő eszköz lehet az autista gyermekek fejlesztésében, hanem komplex, differenciált támogatást nyújtó módszer is, amely a gyermek saját belső tempójához és világához igazodik. A mese híd lehet a belső élmények és a külvilág között – segít kapcsolódni, megérteni, elfogadni. A meseterápia alkalmazása ezért nem csupán a szakemberek, hanem a szülők és pedagógusok kezébe is hatékony, szeretetteljes eszközt adhat a mindennapokban.
Magyar cím
Az autizmusban érintett gyermekek kognitív és szociális képességeinek fejlesztése meseterápiával.
Angol cím
Developing Cognitive and Social Skills of Children with Autism through Tale Therapy
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet
Szak
Témavezető(k)
Mű típusa: | Diplomadolgozat (BA/BSc) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Nárcisz Lévai |
Dátum: | 19 Jún 2025 07:30 |
Utolsó módosítás: | 19 Jún 2025 07:30 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/14988 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |