A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése

Ferenczi-Nagy, Máté (2015) A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KMAL-16_08.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (10MB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió csatlakozását megelőzően és azt követően sok szakember vizsgálta, hogy a kelet-európai országok mennyire voltak nyitottak és fejlődésre képesek. Legtöbbször a centrum és periféri viszonyát, kapcsolatát és a periférián lévő országok felzárkózását vizsgálták. A Berlini Fal leomlása óta negyed évszázad állt rendelkezésre, hogy a liberális piacgazdaság tőkét, piacot, versenyképességet és lehetőséget teremtsen ezen országok számára. Diplomadolgozatomban a Visegrádi országokkal foglalkoztam. Kutatásomat két fő kérdés vezérelte: Van-e konvergencia? Ha igen, akkor az milyen minőségű és mennyiségű. Vizsgálatom a Visegrádi országok felzárkózására irányult. Dolgozatomban makrogazdasági-, társadalmi és innovációs mutatókon keresztül elemeztem leginkább. A nemzetközi statisztikákból rendelkezésre álló adatokból az elmúlt tíz-, tizenkét évet dolgoztam fel. Ezen adatsorokból saját készítésű grafikonokat, ábrákat készítetttem, hogy jobban szemléltessem Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében hogyan változtak a mérőszámok. Sikerült-e a felzárkózás a fejlettebb államok átlagához, és ha igen az milyen dinamikával történt. A Visegrádi országok mutatói alapján elkészítettem egy összefoglaló-értékelő táblázatot is, ahol jól látható az országok teljesítménye. A felzárkózás minőségi és mennyiségi adatok alapján is értékeltem. A V4-ek átlaga erősen konvergál az alábbi mutatókban a fejlettekéhez: GNI, K+F, tanult idegen nyelvek, autópályák építése. Ami hátráltatja a konvergálást és elmaradások vannak azok a: közvetlen működőtőke befektetések, globális-, és üzleti versenyképességi index, GINI. Az egyértelműen megállapítható, hogy Csehország mutatói a legmagasabbak és azok állnak legközelebb a fejlettebb országokéhoz. Szlovákia esetében a mutatók értéke a legalacsonyabb. Felzárkózást illetően határozottan kijelenthető, hogy a vizsgált időszakban Lengyelország volt a legdinamikusabb a V4-ek között. Magyarország teljesítménye és dinamikája a legrosszabb. Kritikus pontok és erős leszakadás mutatkozik a munkanélküliségben, a közvetlen működőtőkében, az egy tanuló által tanult idegen nyelvben. Amennyiben ezen országok teljesítménye hasonló lesz az elkövetkező tíz-, tizenkét évben, úgy a kitűzött cél és felzárkózás még nem fog teljesülni. Viszont az elkövetkező hét évben amikor még az Európai Uniótól nagy támogatási összegeket lehet igényelni, abból lehet egy erős, fenntartható dinamikus növekedést produkálni.

Magyar cím

A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése

Angol cím

The Catching up of the Visegrád Group - A Critical Analysis

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak (MA)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KMAL-16/08

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Máté Ferenczi-Nagy
Dátum:	25 Jan 2016 14:57
Utolsó módosítás:	15 Szep 2023 10:49
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1306

Actions (login required)

Tétel nézet