"Társadalmi hatások: intolerancia, kirekesztés, gyűlöletkeltés a tiszaeszlári események tükrében."

Kolozsi, Tamás (2020) "Társadalmi hatások: intolerancia, kirekesztés, gyűlöletkeltés a tiszaeszlári események tükrében.". BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF Szakdolgozat Kolozsi Tamás 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az intolerancia, kirekesztés, gyűlöletkeltés és előítélet fogalma szorosan kapcsolódik a szociálpedagógia területéhez, mivel ezek kialakulásával és működésével is foglalkozik. Írásomban saját személyes tapasztalataimra is támaszkodom, mivel a feldolgozást nem támasztják alá esettanulmányok és empirikus adatok, ezért időnként előfordulhat, hogy általánosítások helyettesítenek egy alaposabb elemzést (szigorúan szem előtt tartva a szakmaiságot, valamint ezek terjedelmének elnyúlása miatt). Szociálpedagógai tanulmányaim során érintőlegesen ugyan, de egy szociálpolitikai szeminárium kapcsán már felkeltette érdeklődésemet a téma, másrészt családomban személyes érintettség kapcsán (zsidó származású rokonok, akikben élénken élnek a korábbi történések) is halottam érdekes történeteket a máig a köztudatban szereplő eseményekről. Napjainkban is gyakori jelenség a gyűlöletkeltés, társadalmi csoportok, emberek kirekesztése, megbélyegzése vallásuk, vagy akár származásuk miatt. Minél jobban beleástam magam a témába, annál inkább rájöttem arra, hogy mennyire szerteágazó problémával állok szemben, ezért szelektálnom kellett, mi kapjon fókuszt, hogyan tudom a legjobban érzékeltetni a dolgozaton keresztül a kirekesztő, intoleráns folyamatokat, úgy, hogy közben a maga komplexitásában megismerjük magát az ügyet is és megfelelő tudással rendelkezzünk az átláthatósághoz. Az előítéletek vizsgálata mellett tehát nem lehet nem elmenni, ezért az ezzel kapcsolatos attitűdöket így próbáltam felépíteni: kognitív, affektív (ezek az előítélet tartalmi részei) és konatív, azaz cselekvéses rész. A kognitív rész a zsidókkal kapcsolatos tudást, ismeretet tartalmazza, de az előítélet jellegzetessége szerint legtöbb esetben nincs valóságalapja, vagy torzított információkat tartalmaz, illetve a valós információk olyan érzelmi értékeléssel kapcsolódnak össze, amely az információ, a tudás eredeti jelentését megváltoztatja. Az affektív, érzelmi rész az attitűd tárgyával kapcsolatos részt foglalja magában, ez többnyire negatív értékelést jelent. Az attitűd kognitív, affektív összetevői motiválják a viselkedést. A viselkedés nyújtja a legegyértelműbb vizsgálati anyagot, melyet a politikai döntések, a zsidókkal kapcsolatos vallási állásfoglalások és az igazságszolgáltatás deficitje alapján próbáltam vizsgálni. Az előítéletes, intoleráns gondolkodás megváltoztatása tehát nem könnyű feladat, de Magyarországon is szükséges lenne ennek megakadályozása, ezért úgy gondolom, hogy szociális szakemberként is sokat tehetünk. A dolgozat célja természetesen az is volt, hogy a mai rendkívül gyors társadalom számára hasznosítható ismereteket adjon. Napjainkban is küzd társadalmunk az intolerancia-kirekesztés-gyűlöletkeltés problémájával, adódnak is ebből jelentős félreértések, összeütközések.

Magyar cím

"Társadalmi hatások: intolerancia, kirekesztés, gyűlöletkeltés a tiszaeszlári események tükrében."

Angol cím

„Social effects: intolerance, hate speech, exclusion in the light of the events in Tiszaeszlár”

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete

Szak

BPK - Szociálpedagógia (BA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Tamás Kolozsi
Dátum:	12 Jan 2021 09:27
Utolsó módosítás:	21 Szep 2023 08:20
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/7273

Actions (login required)

Tétel nézet