Szenesített, kevert biomassza alapú pelletek energetikai alkalmazhatóságának vizsgálata

Szántó Zsolt, (2015) Szenesített, kevert biomassza alapú pelletek energetikai alkalmazhatóságának vizsgálata. BA/BSc, Simonyi Karoly Faculty of Engineering, Wood Sciences and Applied Arts.

[img] PDF
SZAKDOGA VÉGLEGES.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg

Download (40Mb)

Abstract

A pellet felhasználás Nyugat-Európában dinamikusan növekszik. Az általa nyújtott magasabb komfortfokozat miatt magasabb ára ellenére komoly piac épült ki az elmúlt években. Az elterjedést a magasabb beruházási összeg pályázatos támogatásával oldják meg. Az üzemeltetése alacsonyabb költségvonzattal rendelkezik, mint a fölgáz üzemű berendezések esetén. A magyarországi elterjedés nagyon kezdeti szakaszában van. Komoly pelletáló kapacitás épült ki, anélkül, hogy a belföldi kereslet számottevően bővült volna. Ennek folyományaként a termelés 70-80%-a exportra kerül. Az elterjedést alapvetően 3 tényező gátolja. A lakosság tőkehiánya miatt sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a fatüzelést pellettel helyettesítsék. A háztartásokra sajnos az a jellemző, hogy a tüzifa megvásárlása is sokszor anyagi problémát jelent. A második tényező a politikai akarat hiánya. Nincsenek olyan komplex támogatási és pályázati lehetőségek, mint Ausztriában vagy Németországban. Így sok esetben a magasabb beruházási összeg miatt nem kerül beépítésre a háztartásokba a technológia. A hatósági árazás pedig mesterségesen alacsonyan tartja a földgáz árát, így az üzemeltetési előnye is csökken a pelletnek. A pellettel kapcsolatos kutatások a faanyag vagy mezőgazdasági hulladék torrefikálása felé jelentős eredményeket mutattak, így az elmúlt években elindult a vonatkozó szabványok kidolgozása. A pelletgyártók komoly fantáziát látnak a termékben. Habár a technológia még kiforratlan, de az első termelőüzemek telepítése zajlik. A nagyobb energiasűrűség, a kisebb szállítási költség, illetve a könnyebb tárolhatóság komoly versenyelőnyt adhat a hagyományos pellettel szemben. A szakdolgozatom a torrefikált pellet más anyagokkal történő bekeverésének lehetőségével foglalkozik. Az esetlegesen olcsón rendelkezésre álló más szektor által hulladékként termelt anyagok alkotóelemként való alkalmazása csökkentheti a termék árát, így versenyképesebbé téve azt. Ilyen lehet például a szennyvíziszap, ami a szigorodó előírások miatt az eddig alkalmazott módokon már nem hasznosítható. Erőművekben jellemző a biomassza szén együttégetés, ez adta az ötletet arra, hogy a kokszot alapanyagként vizsgáljam a keverékek között. A mért nedvességi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mert a pelletálás esetlegesen magasabb, beállított nedvességtartalmat követelhet meg. Ennek megállapításához további vizsgálatok lennének szükségesek. A hamutartalom vizsgálata a koksz és a szennyvíziszap esetén megerősítette a szakirodalmi adatokat, illetve azt, hogy a biomasszánál jóval nagyobb volumenben keletkezik hamu. A faszén 5 % körüli hamutartalma azonban magasabb a várt 1-3 %-os értéknél. A volument befolyásolhatja, ha a faszénnek nagy a kéregtartalma, illetve ha a kéreg talajjal válik szennyezetté a szállítás során. A száraz égéshő vizsgálata magas értékeket mutatott. A faszén 30MJ/Kg feletti értéke akár a földgázzal is versenyképes. A keverékek égéshője magasabb a normál keményfa pellet 20 MJ/Kg-os értékénél. A kapott értékek esetén figyelembe kell venni, hogy az esetleges tényleges gyártás során alkalmazott magasabb nedvességtartalom a nedves fűtőértékeket jelentősen befolyásolhatja. Az égéshő és az elemanalízis során mért C tartalom szoros összefüggést mutat. Tüzeléstechnikailag a szennyvíziszap esetében a viszonylag magas 5 % körüli N tartalom okozhat problémát, míg a koksz esetében a 2,72 %-os S tartalom. A szennyvíziszap és a keményfa pellet esetén megfigyelhető magas O tartalom csupán a légfelesleg tényezőre van hatással, az égéshőt nem befolyásolja. Kimutatható összefüggés van a hamutartalom, illetve az egyéb az elemanalízis által nem mért anyagok mennyisége között. A keményfa-faszén adatok összevetése egybevág a szakirodalmi adatokkal. Ilyen például a faszén magasabb égéshője, magasabb C, alacsonyabb O, illetve H tartalma. A vizsgált minták alátámasztották, hogy a vizsgált anyagok megfelelő paraméterekkel rendelkeznek. Tüzelési paramétereik megfelelőek. Potenciálisan alkalmasak kevert biomassza alapú pelletnek.

Institution

University of West Hungary

Faculty

Simonyi Karoly Faculty of Engineering, Wood Sciences and Applied Arts

Institute/Establishment/Department

SKK - Faipari Gépészeti Intézet

Specialization

UNSPECIFIED

Supervisor(s)

Témavezető nevegrading, academic degree, institutionEmail
Kocsis Zoltán, Dr. okleveles faipari mérnök, egyetemi adjunktusUNSPECIFIED

Item Type: Thesis
Depositing User: Fekete Krisztián
Date Deposited: 2015. Jun. 18. 10:01
Last Modified: 2015. Jun. 18. 10:01
URI: http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/303

Actions (login required)

View Item View Item