A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára

Csík, Julianna (2016) A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára. Other, Alexandre Lamfalussy Faculty of Economics (formerly Faculty of Economics).

PDF KOE-16_06.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Abstract

Napjainkra, a születésszám csökkenésének, az életkor kitolódásának hatására, folyamato-san nő a lakosság születéskor várható élettartama. Ez a tendencia a népesség életkorának növekedését okozza. Az idős koron belül is leginkább az igen idősek, a 80 éven felüliek száma emelkedik. A folyamatok nagyon jól nyomon követhetőek a demográfiai mutatók segítségével, amelyek közül én a dolgozatomban a születéskor várható élettartamot, az egészségesen várható élettartamot vizsgáltam meg. Az életkor növekedésével nő az esély a krónikus betegségek kialakulására, ami fo-kozott gondozási, ápolási, hospitalizációs igényt okoz az érintett országokban, így az Eu-rópai Unióban és Magyarországon is. Az idős, krónikus betegséggel rendelkező egyének ellátása interdiszciplináris megközelítést, speciális ellátást, ápolást igényel, ami egyre nö-vekvő igényt generál a szakdolgozók számának növelésére. Az egészségügyi szakdolgozók korfáját megvizsgálva, körükben is öregedési tendenciák érvényesülnek, számukban egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, amelynek oka kettős: egyrészt a fiatalok számára nem vonzó a pálya, így kevesen választják ezt a hivatást, így nem pótolják a nyugdíjba vonulókat, másrészt pedig a nagyfokú munkaterhelés, az alacsony bérek egy fokozódó migráció, vagy más irányba történő pályaelhagyást idéznek elő. Összességében el-mondható, hogy mind kisebb létszámú, mind idősebb ápoló látja el a kor és a kísérőbeteg-ségek miatt egyre nagyobb ápolási igénnyel rendelkező, egyre nagyobb számú beteget. Munkám során tapasztaltak szerint, az elmúlt 10 év időszakában a belgyógyászati osztályokon folyamatosan nő a betegek átlagéletkora. Munkahelyemen, a Bács-Kiskun Megyei Korházban is egyre nagyobb számban kerülnek felvételre 60 éven felüli komplex ellátást igénylő betegek. Ezen megfigyelés indított arra, hogy kutatást végezzek az intézmény belgyógyászati jelle-gű osztályainak ápolói körében, hogy felmérjem megfigyelésem egybe esik-e az ezen a te-rületen dolgozó kollégák tapasztalatival. A vizsgálatomat kérdőív segítségével végeztem, és alapstatisztikai eljárásokkal dolgoztam fel. A felmérés használt kérdőív önkitöltésű volt, 22 nyílt és zárt végű kérdést tartalmazott. Négy témakört érintett, a személyi adatok, a 60 év feletti betegek számának növekedésé-vel, saját egészségügyi állapotukkal, és a krónikus betegek számának, állapotának vonat-kozásában. A válaszok objektív megítélése érdekében megvizsgáltam és elemeztem a kórház 2005, 2010, és 2015 évi betegforgalmi adatait, az ápolási kategóriákat tartalmazó kimuta-tásokat, aminek eredményeit a kollégáktól kapott válaszokkal vetettem össze. A kapott eredményeket elemezve: 1. A kollégák korösszetételének, és végzettségének tekintetében az országos át-lagnál jobb eredményeket kaptam. 2. Nőtt 60 éven felüli betegek száma az elmúlt tíz év viszonylatában. 3. A szakdolgozók munkaterhelésének változása tekintetében, egyértelmű a terhe-lésnövekedés. A válaszolók több mint fele ezt 50%-ot meghaladó mértékűnek értékelte Kiváltójaként egyértelműen a fizikai, és pszichés terhelés növekedését, az ápolók alacsony számát, és a betegek és hozzátartozóinak fokozott elvárását jelölték meg. Az osztályokon alkalmazott ápolási kategóriákba való besorolás vizsgálata szintén a kategóriákon belüli átrendeződést mutatja a fokozott ápolási igénnyel rendelkező betegek irányába. 4. A válaszolóknak 54%-a szenved valamilyen krónikus megbetegedésben, több-ségük úgy vélte, hogy annak kialakulásában szerepet játszott a munkája. A megbetegedési típusok közül a leggyakoribb a derékfájdalom, ami egyértelmű-en visszavezethető a hajlongásra, az állásra a munkaidő nagy részében, és a be-tegemelésre. A megbetegedések másik jelentős köre a magas vérnyomás, a gyakori fejfájás és a migrén. Ezek kialakulásában szerepet játszik a rendszerte-len életmód, a túlhajszoltság, a pszichés terhelés, és az állandó stressz megléte. 5. Az egészségügyben történt felmérésekből ismert, hogy akut ellátást nyújtó in-tézményekben nagy számban találhatóak csak ápolási igénnyel rendelkező be-tegek. A kollégák válaszaiból és a kórházi statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható, hogy ez a vizsgált osztályokra is igaz. Az ellátottaknak ez a kö-re szinte teljes egészében, szükségletei kielégítésére teljes vagy részleges segít-séget igényelnek. Vizsgálatomban Bács-Kiskun megye legnagyobb egészségügyi intézményét vizsgáltam, az itt tapasztalható demográfiai változások, meggyőződésem hogy országos szinten is helytállóak.

Hungarian Title

A demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára

English Title

The effects of demographic condition changes on nursing work

Institution

University of West Hungary

Faculty

Alexandre Lamfalussy Faculty of Economics (formerly Faculty of Economics)

Institute/Establishment/Department

x - ARCHIV Faculty of Economics - Institution for Economics and Methodology (Defunct: 06.30.2021.)

Specialization

LKK - Health Services Management (PG)

Supervisor(s)

Local id

KOE-16/06

Item Type:	Thesis
Depositing User:	Julianna Csík
Date Deposited:	12 May 2016 14:50
Last Modified:	12 May 2016 14:50
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1580

Actions (login required)

View Item