Az egészségügyi intézmények finanszírozása és gazdálkodása a COVID-19 járvány időszakában (2019-2021)

Szabó, Tamás (2022) Az egészségügyi intézmények finanszírozása és gazdálkodása a COVID-19 járvány időszakában (2019-2021). MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KMAL-22_12.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg. Embargo lejáratának dátuma: 2037 Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A diplomadolgozat témája az egészségügyi szolgáltató intézmények finanszírozási és gazdálkodási sajátosságainak bemutatása a COVID-19 járvány idején Magyarországon. A pandémia jelentős változásokat hozott kórházak gazdálkodásában, a korábbi teljesítmény-finanszírozást felváltotta az átlagfinanszírozás, a járványügyi helyzet pedig számos többletkiadást eredményezett. A diplomadolgozat megírásához szekunder és primer kutatást is végeztem. A dolgozat első felében elméleti áttekintést nyújtok a kontrolling fogalmáról, feladatköréről és vizsgálati orientációjáról, az egészségügyi finanszírozás sajátosságairól, valamint a bevezetésre került egységes egészségügyi kontrolling módszertanáról. A dolgozat második felében COVID-19 járvánnyal kapcsolatos legfontosabb intézkedéseket mutatom be, valamint két megyei kórház gazdálkodási adatai és feladatmutatói alapján vizsgálom a 2019-2020-2021-es évek eredményeit. A tanulmányban három hipotézist vizsgálok. Az első hipotézisem, hogy az átlagfinanszírozás bevezetése szükségszerű volt a kórházak zavartalan működése érdekében. Számításokkal igazolom, hogy amennyiben a COVID-19 járvány időszakában teljesítményfinanszírozás lett volna, mindkét vizsgált kórház eredménye negatív értékű lenne, illetve forráshiánnyal küszködtek volna. Második hipotézisem szerint az egészségügyi szolgáltatók ellátási struktúrája meghatározza, hogy az átlagfinanszírozás mennyire kedvező és szükségszerű a kórház számára. Ez a hipotézis is megerősítésre került, mivel az egyes ellátási kategóriák érintettsége a betegforgalmi visszaesésben nem azonos. Mindkét vizsgált kórháznál a rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátásban sokkal nagyobb arányú teljesítményvisszaesés tapasztalható (~42%), mint más ellátási kategóriákban. Harmadik hipotézisemben azt feltételezem, hogy a fekvőbeteg ellátásban részesülő koronavírusos betegek száma fordítottan arányos a case-mix indexszel. A case-mix index az egészségügyi intézmények egyik fontos statisztikai mutatója, amely az aktív fekvőbeteg ellátásban elszámolt súlyszám és az elszámolt finanszírozási esetszám hányadosa. A hipotézis elvetésre került, mivel különböző statisztikai vizsgálatok (Pearson-fél korrelációs mátrix, regresszió számítás) azt igazolták, hogy mindkét intézménynél a két érték között egyenes arányú közepes és erős kapcsolat tapasztalható. Összességében az átlagfinanszírozás bevezetésével az egészségügyi intézmények sikeresen átvészelték a COVID-19 járvány okozta nehézségeket az elmúlt években.

Magyar cím

Az egészségügyi intézmények finanszírozása és gazdálkodása a COVID-19 járvány időszakában (2019-2021)

Angol cím

Financing of health care institutions during the period of COVID-19 pandemic (2019-2021)

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Közgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet

Szak

LKK - Számvitel mesterszak (MA)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KMAL-22/12

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Tamás Szabó
Dátum:	27 Ápr 2023 09:48
Utolsó módosítás:	13 Szep 2023 08:25
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/9630

Actions (login required)

Tétel nézet