A fehér gólya (Ciconia ciconia) hosszútávú vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében

Győrig, Előd (2022) A fehér gólya (Ciconia ciconia) hosszútávú vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében. MA/MSc, Erdőmérnöki Kar.

PDF A fehér gólya hosszútávú vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (20MB)

Absztrakt (kivonat)

A természetvédelem területén nagyon fontosak a hosszútávú vizsgálatok, hiszen a természeti folyamatok legtöbbször csak nagy időtávon érzékelhetőek számunkra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportja 1986 óta végez fehér gólya felmérést Győr-Moson-Sopron megyében. A citizen science típusú adatgyűjtés lehetővé tette, hogy az összegyűlt adatokból az állományváltozás mellett a fenológiai változásokat is vizsgálni lehessen. Emellett feldolgoztam a vizsgálati terület gyűrűzési adatait is. A felmérés alatt a megyei állományt először emelkedés jellemezte, majd folyamatos csökkenésnek indult, amely 150 pár körül stabilizálódott. A fészek helyének változása az országos trendnek megfelelően a villanyoszlopok javára változott. A kémények 40%-os arányáról 10 %-ra csökkent. Kistáji szinten eltérő állomány-trendek figyelhetőek meg. Növekedés csak a nem folyómenti, síkságokon volt. A Csornai-sík stabil, a többi kistájon pedig fogy a gólyák száma. A legsűrűbben lakott területek a folyómenti, a legkevésbé lakottak pedig a dombvidéki területek és a Hanság. Az átlagos fiókaszám szintén a folyómenti kistájakon volt a magasabb. Az eredmények azt sugallják, hogy ugyan a folyómenti területek a legalkalmasabb fészkelőhelyek, de a különböző emberi beavatkozások és abiotikus tényezők végett bekövetkezett táplálékállat populáció�csökkenés miatt egyre több gólya kényszerül olyan vizekben szegény síksági területekre, amelyen a kisemlős populáció, mint táplálék megfelelő mennyiségben áll rendelkezésükre. Itt azonban átlagosan kevesebb utódot tudnak felnevelni, így, ha ez a trend lesz jellemző a jövőben, sajnos nehezen elképzelhető egy újabb populációnövekedés. Az első és második madár érkezése, valamint a költés befejezése utáni fészekelhagyása 7 nappal korábbra tolódott a vizsgálati időszak alatt. Az itt tartózkodási idő a vizsgált 35 év alatt nem figyelhető meg szignifikáns trend változás. Az itt tartózkodási idő és a költési siker között találtam kapcsolatot, tehát a sikeresen költő párok tovább maradnak a fészkelőhelyen míg a sikertelenül költők hamarabb elhagyják azt. Az ivaréretlen madarak közül egyre több példány tartózkodik a költőterületen, költési időszakban. Ennek okát a klímaváltozásban, a vonulási stratégia megváltozásában és a téli táplálékforrás váltásában kell keresni.

Magyar cím

A fehér gólya (Ciconia ciconia) hosszútávú vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében

Angol cím

Long-term study of the White Stork (Ciconia ciconia) in Győr-Moson-Sopron county

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

EMK - Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Előd Győrig
Dátum:	13 Jún 2022 07:28
Utolsó módosítás:	13 Szep 2023 06:36
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/8694

Actions (login required)

Tétel nézet