A beszédtanulás és a médiabefolyás összefüggései

Horváthné Egyed, Aliz (2022) A beszédtanulás és a médiabefolyás összefüggései. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF Horváthné Egyed Alíz - A beszédtanulás és a médiabefolyás összefüggései - szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (868kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája a beszédtanulás, és a médiabefolyás összefüggései. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak a felnövekvő gyerekek körülményei, és a változást jelentő tényezők közül az elektronikus tömegkommunikációs eszközök elterjedése kiemelkedő jelentőségű. Kutatásomat azzal kapcsolatban végzem, hogy a gyakori képernyős eszközök használata milyen hatással van a gyerekek beszédfejlődésére. A kutatás elvégzéséhez az induktív összefüggésfeltáró stratégiát választottam. Összefüggésfeltáró stratégia: amikor két helyzet kapcsolatát a különböző ismérvek egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit (korrelációját) vizsgáljuk. A mintavétel céljából a 3-4 éves korosztály szüleit szólítom meg. Kutatásom elvégzéséhez az egyéni írásos kikérdezés módszerét alkalmazom, ezen belül a kérdőíves (zárt) felmérés lehetősége mellett döntöttem, mivel úgy vélem, hogy ez a módszer a leginkább alkalmas arra, hogy hiteles tényfeltárást eredményezzen. Igyekeztem jól átgondolt kérdéseket megfogalmazni. A kérdőíveket nyomtatott formában készítettem el, összesen 120 darabot. A kutatás hipotézisei: H1: Feltételezem, hogy ha a háttérben gyakran be van kapcsolva a televízió, akkor a szülő – gyerek interakciója jóval ritkább, ami hátráltatja a gyerek beszédfejlődédét. H2: Feltételezem, hogy a napi képernyős eszközök használata mellett is nagyon fontos a vizsgált családokban az élő szó, ahogyan a családi együttlétek, a közös beszélgetések, a családi közös programok is. H3: Feltételezem, hogy az egy éves kor alatt elkezdett képernyős eszközök napi használata kihatással van a beszédfejlődésre. Kutatásom eredményeként egyértelműen bebizonyosodott, hogy ha a háttérben gyakran be van kapcsolva a televízió, akkor a szülő – gyerek interakciója jóval ritkább, ami hátráltatja a gyerek beszédfejlődédét, örömmel fogadtam, hogy a feltételezésem, mely szerint a napi képernyős eszközök használata mellett is nagyon fontosak a családi együttlétek, a közös programok, a vizsgált családok többségénél beigazolódott, sajnos a családok nagy részénél már csecsemő, illetve 1-2 éves korától a gyermekek napi szinten, (legtöbb esetben napi fél óra) kapcsolatba kerültek az okoseszközökkel, és mint tudjuk, ebben az életszakaszban az okoseszközök visszafordíthatatlan károsodást okoznak, és már napi fél óra használat során is kimutathatóan hátráltatják a beszédfejlődést. A megkérdezett szülők gyermekeinek a többségénél, előfordult valamilyen beszédprobléma. A következő szakirodalmakhoz nyúltam többek között: Gósy, M: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Kósa, É – Vajda, Zs: Szemben a képernyővel, Ranschburg, J: Áldás vagy átok, Szávai, I: Tévé előtt védtelenül.

Magyar cím

A beszédtanulás és a médiabefolyás összefüggései

Angol cím

The relationship between speech learning and media influence

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete

Szak

BPK - Óvodapedagógus (BA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Aliz Horváthné Egyed
Dátum:	24 Okt 2022 13:08
Utolsó módosítás:	27 Feb 2023 12:49
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/8540

Actions (login required)

Tétel nézet