Nagy, Emőke (2021) Az érzelmi intelligencia és a Kokas módszer összefüggései. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
PDF
Az érzelmi intelligencia és a Kokas módszer összefüggése Nagy Emőke.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Az intelligencia a környezethez való adekvát alkalmazkodás, vagyis a helyzetek megfelelő értelmezése, jól strukturált gondolkodás, a viselkedés megszervezése és kivitelezése, vagyis egyfajta okosság. Az érzelmi intelligenciához olyan képességek sorolhatóak, mint önmagunk ösztönzése, az indulataink fékezése, a hangulataink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény. Mindannyiunkban keveredik az intellektus és az érzelmi fogékonyság: a sztereotípiák dacára viszonylag ritka, hogy valakinek magas legyen az IQ-ja, egyszersmind alacsony az érzelmi intelligenciája (vagy fordítva). Érzelmi és társas szempontból intelligensnek lenni azt is jelenti, hogy az egyén képes hatékonyan kezelni a személyes, társas és környezeti változásokat azáltal, hogy realisztikusan és rugalmasan reagál a váratlan helyzetekre, oldja meg a problémákat és hozza meg a döntéseket. Az érzelmileg intelligensebb személyeknek fejlettebb az empátiás képességük, több és jobb minőségű baráti kapcsolattal rendelkeznek, ritkábban érzik magukat magányosnak, kevésbé szoronganak, sikeresebben megküzdenek a problémáikkal, magasabb az önértékelésük. Az a szülő, aki az érzelmileg stabil kapcsolat kialakítására törekszik, az gyermekéből olyan felnőttet nevel, aki tud bízni önmagában, társaiban, világban, képes érzékenyen, empátiával viszonyulni másokhoz. Ha a gyermek emocionális igényeit ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a fizikai szükségleteinek kielégítését, akkor érzelmi biztonsága szilárd alapokon nyugszik. A Kokas élményközpontú zenepedagógiája segítségével szélesedik a látókör, az ízlés folyamatosan fejlődik, következményeként a személyiség árnyaltabbá válik. Ezt követi a nyitott gondolkodás, könnyedebb kommunikáció, erősebb empátiás készség. A zenei fejlesztés nem egyenlő azzal, hogy felfedezünk egyfajta tehetséget, és azt szakértelemmel segítünk technikailag kiteljesíteni! Kokas Klára céljai között szerepelt, hogy a zenei aktivitásokkal az ember egész személyiségét megérintse. Úgy vélte, hogy a zenével való találkozás és a társadalmi érzékenység, az érzelmi intelligencia összefüggenek. Bárki, aki aktívan zenélni tanul (akár kifejezett zenei tehetség nélkül is!), a tanulás folyamatában olyan szemlélet, és attitűdök birtokába juttatható, amelyek pozitív hatást gyakorolnak későbbi tevékenységeire, következésképpen személyisége egészére is. A Kokas-módszer egy ének-zenei alapú komplex művészetpedagógiai foglalkozás, mely nincs korhoz kötve. A Kokas foglalkozások során az érzelmek felismerése és kifejezése, az önbizalom és az önértékelés, az empátia, az együttműködés, a csoport iránti elköteleződés, a konfliktuskezelés, valamint a tolerancia is fejleszthető. Amennyiben a pedagógus tudatosan szabályozza az érzelmeket, odafigyel a gyermek fejlődésére, elkerüli a szélsőséges érzelmi konfliktusokat, elfogadja a hibákból való tanulást, megteremti az EQ fejlesztésének alapjait A biztonságos légkör, a pozitív megerősítés segíti a gyermeket az önelfogadás, önbecsülés, önbizalom megerősítésében. Az interjúk és a megfigyelések tapasztalatai azt mutatják,hogy a Kokas-programban résztvevő gyerekek nem csupán zeneileg fejlődtek: tanulási képességeik és szociális kompetenciájuk egyaránt javultak, ráadásul öntudatosabbá és önállóbbá is váltak.
Magyar cím
Az érzelmi intelligencia és a Kokas módszer összefüggései
Angol cím
The corespondences between the emotional inteligence and the Kokas method
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Művészeti és Sporttudományi Intézet
Szak
Témavezető(k)
Mű típusa: | Szakdolgozat |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Emőke Nagy |
Dátum: | 01 Júl 2021 11:26 |
Utolsó módosítás: | 01 Júl 2021 11:26 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/7551 |
Actions (login required)
Tétel nézet |