Bakota, Bettina (2020) Hazai gabonatermesztés és kereskedelem versenyképessége. MA/MSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KNL-20_01.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
Téma indokoltsága: A magyar mezőgazdaság versenyképességének elemzése az utóbbi évtizedben, főleg az EU-hoz való csatlakozást követően a közgazdászok és az agrárszak-emberek figyelmének középpontjába helyeződött. A versenyképességi vizsgálatok többségének középpontjában a magas szántóterületünknek köszönhetően a gabonaágazat áll. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika tervezése során is az egyik legfontosabb cél a mezőgazdaság versenyképességének a növelésre és ennek objektív mérése. Dolgozat célja: Magyarország vonatkozásában bemutatni, hogy hogyan alakult a magyar gabonafélék (azon belül is a búza és kukorica) versenyképessége 2010 és 2018 között, hogy mely országokkal szemben versenyképesek a magyar gabonafélék és hogy a gabonaágazat valójában meghatározó-e a mezőgazdasági termelésben és az agrárexportban? Vizsgálataimat több módszer felhasználásával végeztem, így elemeztem a magyar gabonaágazatot elsőként az agrárkereskedelmi egyenleg vizsgálatával, másodikként az ex-port/import arány vizsgálatával, harmadikként a HHI-index vizsgálatával, a komparatív előny vizsgálatával, végül kardinális konzisztenciapróbát végeztem. Az agrárkereskedelmi egyenleg vizsgálatakor megállapítottam, hogy hazánk a világ országaival folytatott gabona külkereskedelmi egyenlege mind a gabona, mind a búza, mind a kukorica esetében tartósan pozitív tartományban volt a vizsgált időszakban. Hazánk agrár külkereskedelmi egyenlegének megoszlása a gabonafélék tekintetében erősen az EU tag-országaira koncentrálódik. Magyarország gabona export/import aránya 2010 és 2018 között igen változatos képet mutatott, de még mindig meghatározó, az exportdominancia továbbra is megmaradt. A HHI-index eredményének vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy ugyan nincs „monopolhelyzete” a gabonafélék között sem a kukoricának, sem a búzának, sem egyéb gabonaféléknek, ugyanakkor a kukorica esetében ki-emelkedő a piaci részesedés hazánkban. Mind hazánkban, mind az EU-ban megfigyelhető, hogy a piacon sok, egyenként csekélyebb piaci részesedéssel bíró ágazat van. A megnyilvánuló komparatív előnyök vizsgálatánál arra az eredményre jutottam, hogy a magyar gabonafélék versenyképessége összességében ingadozott 2010 és 2018 között, mind a 4 mutató esetében megállapítható, hogy komparatív előnnyel rendelkezünk. A termelésben megfigyelhető ingadozások megjelennek a külkereskedelmi versenyképességben is. Az eredmények visszaigazolására, az indexek közötti konzisztencia mérésére, kardinális konzisztenciapróbát végeztem. A konzisztenciateszt rávilágított arra, hogy a gabonafélék és a kukorica négy választott indexe között többségében szoros, markáns kapcsolat van, a búzánál pedig többségében jelentős a kapcsolat.
Magyar cím
Hazai gabonatermesztés és kereskedelem versenyképessége
Angol cím
Competitiveness of Hungarian cereal production and trade
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Üzleti Tudományok Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzés (főiskolai) (PG)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KNL-20/01
Mű típusa: | Diplomadolgozat (MA/MSc) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Bettina Bakota |
Dátum: | 24 Szep 2020 10:41 |
Utolsó módosítás: | 21 Feb 2023 13:59 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/6351 |
Actions (login required)
Tétel nézet |