Burján, Dóra (2019) Érzékszervi marketing. BA/BSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KBAL-18_13.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom témájának a marketing egy speciális szegmensét választottam, melyet jelenleg Magyarországon nem, vagy csak kis mértékben alkalmaznak tudatosan. Ez a marketing eszköz nem más, mint az érzékszervi marketing, ahol az érzékszerveinkkel tapasztalható – látás, szaglás, tapintás, hallás, ízlelés- ingereket használják fel a tudatalatti befolyásolására és így ösztönöznek minket vásárlásra. Ezeknél az eszközöknél nem a konkrét termék vagy szolgáltatás a lényeg, hanem egy ahhoz kapcsolható élmény vagy tapasztalás felidézése. Külföldön már tudatosan és nagy sikerrel alkalmazzák ezt a módszert áruházakban, ven-déglátó egységekben és egyéb területeken. A mai felgyorsult és ingerekkel túlárasztott vi-lágban nincs lehetőség csupán a hagyományos eszközökkel piaci fölényt elérni, hiszen az emberek sokkal inkább az érzelmeikre hallgatnak, még ha úgy gondolják, hogy döntéseiket racionális úton hozzák meg. A dolgozatom ennek megfelelően a marketingben használatos fogalmak tisztázásával és az érzékszervi marketing bemutatásával indítottam, ahol megismertetem a régebbi mód-szereket, mint a 4P és 4C marketing eszközeit és felfogását, majd az ezt követő a XXI. századi igényekhez igazodó 4E marketing eszközeit. Ezek ismeretében érthetővé válik, hogy miért is fontos manapság az érzékszervi marketing, így bemutatom annak módszereit, majd a dolgozatom következő főbb szakaszában ezt boncolgatom. Itt minden érzékszervet külön vizsgálok és mutatok be. Különös gondot fordítva arra, hogy rámutassak azokra a pontokra, ahol a legjobban lehet hatni az adott érzékszervekre és rámutatva arra, hogy egy rosszul megválasztott eszköz akár az ellenkezőjét is eredményezheti, mint amit mi szeret-nénk. Ezt követően vizsgáltam meg azt, hogy a győri vendéglátóhelyek mennyire alkal-mazzák és főként milyen tudatosan használják. A primer kutatásom elkészítéséhez a mély-interjú módszerét választottam. A kiválasztott vendéglátó egységek vezetőivel folytattam beszélgetést, melyben kérdéseket tettem fel a vendéglátóhely alapítására, a vendégkörére, a specialitásaikra, illetve érzékszervi marketing eszközök ismeretére és alkalmazására vo-natkozóan. Összegezve az interjúk anyagát, arra a következtetésre jutottam, hogy bár az érzék-szervi marketing fogalmát nem ismerték, viszont gyakorlati példák ismertetése után, kide-rült, hogy csak a fogalmom ismerte hiányzott, de egyes elemeit sikeresen alkalmazzák a vállalkozásaikban. Szakdolgozatom végén olyan javaslatok megfogalmazását kíséreltem meg, amelyek a hatékonyabb működés érdekében hasznos információkkal szolgálnak a téma iránt érdeklő-dők számra.
Magyar cím
Érzékszervi marketing
Angol cím
Sensory marketing
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Üzleti Tudományok Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Kereskedelem és marketing alapszak (BA)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KBAL-18/13
Mű típusa: | Szakdolgozat |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Dóra Burján |
Dátum: | 24 Szep 2019 12:21 |
Utolsó módosítás: | 13 Szep 2023 10:09 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/5252 |
Actions (login required)
Tétel nézet |