Vízi-közmű szektor és annak számviteli szétválasztásának bemutatása a Zalavíz Zrt-én keresztül

Nagy, Dávid (2019) Vízi-közmű szektor és annak számviteli szétválasztásának bemutatása a Zalavíz Zrt-én keresztül. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KNL-19_07.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg. Embargo lejáratának dátuma: 2036 Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Az emberiség és bolygónk egyik legfontosabb természeti kincse az ivóvíz. Számos tulajdonsága miatt szeretjük, hasznosítjuk a vizet és nélküle elképzelhetetlen az élet. A történelem során az ember és a technológia fejlődésével vált igazán sokrétűvé a felhasználása. Az idő előrehaladtával a vezetékes ivóvíz hálózatok kiépítése és a szennyvíz elvezetése egy nagy fejlődési ugrás volt. Ami napjainkban a fejlett országokban természetes, az alig másfél évszázada még csak a legkiváltságosabbaknak adatott meg, a harmadik világbeli országoknak pedig sajnos a mai napig is csak egy „álom”. Hazánkban jelenleg ahhoz, hogy egy társaság vízi-közmű szolgáltató lehessen, az kell, hogy a törvényi előírásoknak mindenben megfelelve, rendelkezzen szolgáltatói engedéllyel a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivataltól (továbbiakban Hivatal). 2010-ben közel négyszáz szolgáltató volt, aki vízi-közmű szolgáltatással foglalkozott Magyarországon, számuk 2018 év végére mindösszesen 40 lett a törvényi változásoknak köszönhetően. Az Észak-zalai Víz és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság az elsők között kapta meg a szolgáltatásra az engedélyt 2013-ban. A megváltozott jogi környezet nem csak az engedély megszerzésének szabott szigorú követelményeket, hanem a működésnek is komoly feltételrendszert szabott. Az egyik ilyen előírás a számviteli szétválasztás volt. A számviteli szétválasztás, aminek értelmében az elsődleges, úgymond alaptevékenységek (közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés) és a másodlagos tevékenységeknek számviteli nyilvántartásokban is el kell különülniük, azok bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Ennek feltételrendszerét a 2011. évi CCIX. törvény, a víziközmű-szolgáltatásról, az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról és a Hivatal által kiadott MEKH VK 5/2013. számú ajánlása a számviteli szétválasztás szabályainak kialakításához címmel adja. Szakdolgozatomban igyekeztem egy alapos betekintést adni a vízi-közmű szektorba, annak sajátosságaiba, bemutatni a törvényi változások következményeit, hatásait az ágazatra és mindezt bemutatni a Zalavíz Zrt szemszögéből. A végén az összegzésben pedig próbáltam feltárni a jelenlegi rendszer hibáit és javaslatokat tenni a könnyebb, hatékonyabb jövőbeni fenntartható működésre.

Magyar cím

Vízi-közmű szektor és annak számviteli szétválasztásának bemutatása a Zalavíz Zrt-én keresztül

Angol cím

Presenting the Water Utility Sector and its Accounting Separation through Zalavíz Waterworks Company

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Üzleti Tudományok Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzés (főiskolai) (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KNL-19/07

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Dávid Nagy
Dátum:	23 Szep 2019 10:47
Utolsó módosítás:	19 Szep 2023 06:39
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/5171

Actions (login required)

Tétel nézet