André, Kata Viktória (2018) Hofstede dimenzióinak relevanciája napjainkban Az Egyesült Államok, Hollandia, Japán és Magyarország kulturális jellemzői. BA/BSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KBAN-18_16.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Jelen dolgozatban Geert Hofstede dimenzióit vizsgáltam meg, illetve 4 ország saját kérdő-íves primer kutatási eredményeit vetettem össze a Hofstede által kapott eredményekkel és azt vizsgálom, hogy ez mennyire tér el általa megállapítottaktól. A világ körülöttünk s így vele a társadalom is folyamatosan változik, így felmerül a kérdés, hogy amit Hofstede 1980-ban publikált a Culture’s Consequences-ben, majd 2001-ben átdolgozott, az mennyire állja meg a helyét napjainkban. Az első részben a kultúra fogalmai kerülnek megvilágításba. Ugyanakkor az is, hogy egy adott kultúrát hogyan lehet megismerni vagy miből áll egy kultúra. Mekkorák az eltéré-sek az eredeti tanulmány szerint és az én kérdőíves kutatásom alapján. Hofstede a kutatáshoz ún. dimenziókat, szempontokat állított fel, és ide sorolta be a nemzeteket. Ezek a dimenziók a hatalmi távolságon, az individualizmusos/kollektivizmusos társadalmon, a nőies/ férfias társadalmon és a bizonytalanságkerülésén, illetve az időorientáción alapulnak. Ebben a fejezetben azt kutatom, hogy egy-egy nemzetet mennyire lehet be-letenni egy ilyen dimenzióba és mennyire fogadják/fogadták el Hofstede által megállapított tényeket. A harmadik fejezetben az Egyesült Államok, Japán, Hollandia és Magyarország meg-ítélésére térek ki, hogyan látják mások ezeket az országokat. Ezután a saját kutatásom eredményeit Hofstede dimenziói mentén vizsgálom meg, vajon az egyes országok eltérnek-e a megállapítottaktól. Ha igen, akkor hol? Ugyanakkor fi-gyelembe kell venni azt is, hogy míg Hofstede kutatását több mint 116 000 fő töltötte ki és körülbelül 150 kérdésre adtak választ, addig az én kérdőívemet 145 fő töltötte ki, miközben 17 kérdésre válaszolva. Tehát az adataim nem tükröznek reprezentatív mérést mégis érdekes megállapításokra jutottam általuk. Amit ázsiai kutatók megjegyeztek, hogy az ázsiai kultúrkörben más szempontokat kellene figyelembe venni Hofstedenek, azokkal egyetértek, mert abban a kultúrvilágban az idő-dimenziója rendkívül fontos. Hofstede kutatásával és a saját kutatásommal megértettem, hogy egy kultúrát nem érdemes csak egy oldalról megvizsgálni, hanem mélyebbre kell ásni, így jobban meg lehet érteni az egyes kultúrákban élő emberek gondolkodás módját. A globalizáció elterjedése és vele együtt az életérzések, életfilozófiák folyamatos áramlása, miatt érzem azt, hogy eltérő eredményekre jutottam.
Magyar cím
Hofstede dimenzióinak relevanciája napjainkban Az Egyesült Államok, Hollandia, Japán és Magyarország kulturális jellemzői
Angol cím
The relevance of Hofstede dimensions in nowadays The cultural characteristics of the United States, the Netherlands, Japan and Hungary
Intézmény
Nyugat-magyarországi Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Nemzetközi gazdálkodás alapszak (BA)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KBAN-18/16
Mű típusa: | Szakdolgozat |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Kata Viktória André |
Dátum: | 25 Okt 2018 11:39 |
Utolsó módosítás: | 25 Okt 2018 11:39 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/4637 |
Actions (login required)
Tétel nézet |