Helyi adók szerepe három Rábaközi városban

Németh , Rebeka (2018) Helyi adók szerepe három Rábaközi városban. BA/BSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KBAN-18_52.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a helyi adók rendszere és alkalmazása az egyes önkormányzatoknál témához kötődik. Témaválasztásomat két tényező is befolyásolta. Egyrészt tanulmányaimhoz fűződik a pénzügy, a gazdaság és az ezeket átfogó elemzések. Másrészt személyes érdeklődésem is motivált a téma választása során, hiszen szülővárosom Kapuvár, és két közeli város Beled és Csorna önkormányzatának képviselő-testülete által kivetett helyi adókat és azokból származó bevételeket ismertetem, valamint hasonlítom össze. Dolgozatom megírásával célomként tűztem ki, hogy áttekintő képet kapjak az ön-kormányzatok által kivetett, valamint az egyes települések esetében, a rendeleteiken keresztül szabályozott helyi adókról, azokból származó bevételekről. Az eredményesség érdekében primer és szekunder kutatást is végeztem. Szekunder kutatásaim alapja a jogszabályok, helyi rendeletek feldolgozásán alapult, mivel e témakörhöz némileg kevesebb szakirodalom kapcsolódik. Primer kutatásmódszerem alapjául az ön-kormányzatok által nyújtott a képviselő-testület elé tárt beszámolók szolgáltak. A kapott információk alapján igyekeztem minél átfogóbb képet nyújtani az adóbevételekről. A rendelkezésre álló adatokat diagramokon keresztül szemléltettem. A három választott város 2013. és 2017. év közötti adatai alapján végeztem a vizsgálatot. Fontos megemlíteni, hogy szakdolgozatomban nem csak a helyi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adónemek bevételének alakulását vizsgáltam, hanem kitértem más adó-nem, mint például a gépjárműadó, a talajterhelési díj, vagy éppen a késedelmi pótlékból származó bevétel vizsgálatára. Érdekesnek tartom, hogy nem minden városban kerültek bevezetésre ugyanazon helyi adónemek. Kapuvár esetében négy helyi adó – idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, telekadó - is bevezetésre került, míg Csorna és Beled esetén csak két-két típusát lehet vizsgálat alá vetni. Kapuváron ahhoz képest, hogy mind a négy helyi adónem jelen van, és az önkormányzat bevételét növeli, mégis jóval elmarad Csorna bevétele mögött. A vizsgált időszak alatt Csorna önkormányzata volt a legeredményesebb, viszont Beled város esetén a legmagasabb az egy főre jutó adóbevétel, valamint az adóerő-képesség vizsgálata során is az egy főre jutó adóerő-képesség jóval meghaladta a másik két önkormányzat adóerő-képességét. Az egyes adónemekből származó bevétel vizsgálatát követően arra a következtetésre jutottam, hogy a legmagasabb bevételi forrás mindhárom önkormányzat számára a helyi iparűzési adóból származó bevétel jelenti. Sajnos mind a három önkormányzat számára rendkívül magas a késedelmi pótlék, valamint a mulasztási bírságból származó bevétel, ezért arra lehet következtetni, hogy magas a kintlévőségek aránya, valamint alacsony a fizetési hajlandóság.

Magyar cím

Helyi adók szerepe három Rábaközi városban

Angol cím

The role of local taxes in three towns in the region of Rábaköz

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV KTK - Pénzügyi és Számviteli Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

LKK - Pénzügy és számvitel alapszak (BA)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KBAN-18/52

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Rebeka Németh
Dátum:	11 Dec 2018 12:52
Utolsó módosítás:	06 Szep 2023 06:17
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/4571

Actions (login required)

Tétel nézet