Mózer, dr Erzsébet (2018) A kommunikáció jelentősége a járóbeteg-szakellátásban. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
KOE-18_14.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (966kB) |
Absztrakt (kivonat)
Napjainkban a hazai egészségügyi rendszerben a kommunikáció az érdeklődés középpontjába került, kiemelt jelentőségűvé vált a járóbeteg-szakellátásban. Az orvostudomány rohamos fejlődése ellenére társadalmunkban bizalmi válság, elégedetlenség alakult ki az egészségügyi rendszerrel szemben. Ez nem magyarázható csupán a szakemberek elvándorlásával és a forráshiánnyal. A kommunikáció megváltozott. A mai kor betege bizalmatlan, információ igényével lép az orvos-beteg kapcsolatba, részt kíván venni a döntésekben, ezáltal a régi tekintélyelvű kapcsolat átalakul betegközpontú, partneri orvos-beteg kapcsolattá. Az asszisztensnők feladatköre napjainkra jelentősen kiszélesedett a járóbeteg-szakellátásban, önállóan végzett tevékenységekkel vesznek részt a betegellátás folyamatában, így gyakoribbá váltak a konfliktushelyzetek a betegekkel, melyek kezeléséhez hatékony kommunikációs ismeretekkel nem rendelkeznek, ez kiégésüket fel-gyorsítja. Az egészségügyi ágazat célja a költséghatékonyság megvalósítása az egészségügyi rendszerben, az eredményesség, betegközpontúság elvének szem előtt tartásával, valamint a beteg-együttműködés és a betegelégedettség javítása. Hazánkban is szükségessé vált az ellátások újrafogalmazása, a költséges kórházi ellátások egy részének a hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg-szakellátásba terelése. Jelenleg a közfinanszírozott járóbeteg-ellátás túlterhelt, évente 50 millió orvos-beteg találkozás történik. Kutatásom eredményei hipotéziseimet igazolták. A lakosság rendkívül tájékozatlan, az egyes ellátási szintek igénybevétele szabályozatlan, így a betegek jelentős része háziorvosuk megkerülésével lép a szakellátás szintjére, pedig nagy részük ellátása az alapellátás feladatkörébe tartozik. A nagy betegszám miatt kevés idő jut egy betegre, és gyakran hatékony kommunikációról sem beszélhetünk, így a dolgozók és a betegek is frusztráltak. A feszített munkatempó ellenére a betegek elégedettek rendelőintézetünkben az orvosok szakmai munkájával, többségük elégedett a kommunikációval, de nagy részük több időt igényelne az orvos-beteg találkozásra, a tájékoztatásra. A kommunikáció széleskörű, intézeti szintű oktatására és fejlesztésére kiemelt hang-súlyt kell fektetni, mert ez a kulcsa a beteg-együttműködés elnyerésének, melynek gazda-sági és társadalmi haszna bizonyított. Társadalmi méretű kommunikációra van szükség a költséghatékony gyógyító-megelőző tevékenységhez, valamint a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése, és az ellátások igénybevételének szabályozása céljából. A lakosság egészét célzó kommunikációhoz használni kell a média befolyásoló erejét, nélkülözhetetlenek a hiteles, képzett kommunikátorok és a kommunikációs eszközök széles tárháza.
Magyar cím
A kommunikáció jelentősége a járóbeteg-szakellátásban
Angol cím
The significance of communication in the out-patient service
Intézmény
Nyugat-magyarországi Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV KTK - Közgazdasági és Módszertani Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
LKK - Egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzés (PG)
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
KOE-18/14
Mű típusa: | Diplomadolgozat (Egyéb) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | dr Erzsébet Mózer |
Dátum: | 26 Máj 2018 14:20 |
Utolsó módosítás: | 26 Máj 2018 14:20 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/4172 |
Actions (login required)
Tétel nézet |