Fakéreg habosítása természetes adalékokkal

Fehér Bence, (2017) Fakéreg habosítása természetes adalékokkal. BA/BSc, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar.

PDF SKK-FATI-13-2017-SZ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2099Kb)

Absztrakt (kivonat)

Először elgondolkodtam, hogy a fánál milyen célt szolgál a kéreg? Védi a károsítóktól, a külső behatásoktól, bizonyos határokon belül a klimatikus hatásoktól. Tehát szigetelési célra meg lehetne próbálni. A levegő kimondottan jó szigetelésre, ha van körülötte valamilyen szigetelő közeg. Első nekifutásra otthon konyhai körülmények között lereszeltem sajtreszelőn egy tölgyfa kérgét, amit az otthon tárolt tűzifáról sikerült leszednem és élesztőgomba, víz valamint cukor jelenlétében kisütöttem egy tepsiben. A kéreg kis mértékben megkelt és egy morzsolódó „lap” jött létre. Ezen elgondolkodva határoztam el, hogy ezt a folyamatot fogom tovább kutatni és tapasztalataimat bővíteni. Vizsgálódásom során fő szempontként tartottam magam előtt, hogy csak természetes anyagok felhasználásával hozzam létre mindezt, valamint minél kevesebb egyéb anyagot adjak hozzá. Tanulmányoztam a faanyag és a fakéreg anatómiáját és ipari felhasználását, hogy minél jobban megismerjem az anyagot, amivel dolgozok. Hasonlóképp utánajártam az élesztőgombának és méréseket hajtottam végre, hogy megismerjem a működését. A kéregporral történő kelesztés jó eredménnyel zárult, ezért a próbatestekbe adagolt élesztő és cukor mennyiségét próbáltam minimalizálni és megállapítani, hogy mely receptúrák érdemesek további mérésekre. Többféle szemcsemérettel a kísérletet, hogy minél pontosabb képet kapjunk, mi mit befolyásol a kelesztés és a sütés folyamán. A víz azért szükséges hozzávaló, mert a tápanyagként szolgáló cukrot feloldott állapotban tartalmazza, valamint a gombák által melléktermékként keletkezett CO2 gázt megköti, hogy a habosodás létrejöhessen. Ezt követően a lehető legnagyobb mértékben eltávolítandó, mert a fakéreg lap szerkezetét roncsoló tényező. Az élesztőgomba mennyisége a kelés folyamatának sebességét és mértékét befolyásolja leginkább. Minél több van belőlük, annál hamarabb fogyasztják el a rendelkezésre álló szénhidrátokat és cukrokat. Ezáltal gyorsabban végbemehet a habosítás folyamata. Végül a cukorból minél többet adunk a kéreghez, annál több és annál nagyobb légbuborékok és zárványok keletkeznek. Ezzel a szerkezet sűrűségét lehet szabályozni és kedvünk szerint meghatározni.

Magyar cím

Fakéreg habosítása természetes adalékokkal

Angol cím

Foaming bark with natural additives

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar

Tanszékcsoport/intézet

SKK - Faanyagtudományi Intézet

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Témavezető neve	Beosztás, tudományos fokozat, intézmény	Email
Németh Róbert, Prof. Dr.	Egyetemi tanár	NEM RÉSZLETEZETT
Ábrahám József,	Intézeti munkatárs	NEM RÉSZLETEZETT

Helyi kari azonosító

SKK-FATI-13-2017-SZ

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Fehér Bence
Dátum:	2018. Jan. 16. 20:16
Utolsó módosítás:	2018. Jan. 16. 20:16
URI:	http://diploma.nyme.hu/id/eprint/3667

Actions (login required)

Tétel nézet