Kelemen József, (2015) ABS szenzor jeladó tárcsa működést befolyásoló zavaró tényezők, BPW-Hungária Kft. BA/BSc, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar.
![[img]](http://diploma.nyme.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
ABS szenzorok Kelemen József.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2225Kb) |
Abstract
A szakdolgozat témámban igyekeztem fényt deríteni a jeladó tárcsa működését befolyásoló zavaró tényezőkre. Egyszerű mechanikai méréseket végeztem digitális tolómérővel és digitális mikroszkóppal. A mérések eredményét összehasonlítottam a WABCO szenzorgyártó cég előírásaival. A foghézag rádiuszai a rajzon előírt R0,3 mm helyett R0,8 mm-esek. A fogszélesség az előírt minimumot teljesíti (7mm), de a nagy rádiuszok miatt ez csak a perforáció közepén mérhető. A foghézagok több helyen sorjásak, ami nem felel meg sem a műszaki rajz, sem a WABCO előírásainak. A kitöltési tényező (foghézag és fogosztás hányadosa) tűrésen belül volt. Tanulmányoztam a szenzor felépítését, működését. A szenzor vasmagja, ahol a mágneses erővonalak kilépnek 2,36 mm átmérőjű, tehát lényeges hogy a foghézagok a minimálisan előírt 2 mm-nél nagyobbak legyenek, ezáltal meg tudják szakítani a mágneses teret. Terveztem és készítettem egy készüléket, amivel működés közben is tudom vizsgálni a gerjesztőgyűrűt és a szenzort. A legnagyobb kihívást a tárcsa elkészítése jelentette, aminek az ütését igyekeztem minimális szinten tartani, mert ez a mérési eredményeket tévessé tette volna. Ezeknél a méréseknél mérőórát és oszcilloszkópot használtam. Először a fordulatszám-feszültség viszonyát vizsgáltam mindkét típuson. A feszültség értékeket rendben találtam. A következő mérésnél a szenzor pozícióját toltam el sugár irányba ±2 mm-rel. A feszültség csak kis mértékben csökkent, ezért megállapítható, hogy a radiális pozícióra nem érzékeny a szenzor és a minimálisnak mért 7 mm széles foghézag az R0,8 mm-es rádiusszal nem kritikus paraméter. Az általam vizsgált gerjesztő gyűrűknél az axiális ütésben találtam olyan eltérést, ami a WABCO előírásainak nem felel meg. Ezt az oszcilloszkópos mérések is alátámasztják, hogy a 0,22 mm-es axiális ütés már okozhat olyan mértékű amplitúdó változást, amit a teszt berendezés hibásnak jelezhet. Az amplitúdó ingadozás okának megállapítására a gerjesztőgyűrűt befogtam esztergapad főorsójába és leszabályoztam az ütést 0.22-ről 0,02 mm-re. Az amplitúdó ingadozás megszűnt. A következő méréseknél egyéb zavaró tényezők hatását vizsgáltam. • Lemezt helyeztem a gerjesztő gyűrű mögé, ezzel csökkentve a fogmagasságot. • Állandó mágnest tettem a gerjesztő gyűrű belső oldalára. • Kitöltési tényezőt megváltoztattam a foghézagok nagyobbra reszelésével, de még a tűréshatáron belül. Ezek a változtatások nem okoztak jelentős amplitúdó változást. Vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy az axiális irányú ütésnek van legnagyobb hatása a keletkező jel amplitúdójára, a gerjesztő gyűrűknél ezt a paramétert kellene szűkebb tűrésmezőbe szorítani.
Institution
Nyugat-magyarországi Egyetem
Faculty
Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar
Tanszékcsoport/intézet
SKK - Mechatronikai Intézet
Specialization
UNSPECIFIED
Témavezető(k)
| Témavezető neve | Beosztás, tudományos fokozat, intézmény | |
|---|---|---|
| Magyar Gábor, | villamos mérnök | UNSPECIFIED |
| Nagy Sándor, Dr. | egyetemi adjunktus | UNSPECIFIED |
| Item Type: | Szakdolgozat |
|---|---|
| Depositing User: | Fekete Krisztián |
| Date Deposited: | 2015. Jun. 19. 10:36 |
| Last Modified: | 2015. Jun. 19. 10:36 |
| URI: | http://diploma.nyme.hu/id/eprint/354 |
Actions (login required)
 |
View Item |
