A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén

Szinetár, Márton Miklós (2015) A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén. MA/MSc, Erdőmérnöki Kar.

PDF SZM-diplomamunka-vegleges(javitott)-signed.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (4MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban bemutattam a Bácsbokodi- Kígyós csatorna vízgyűjtőjének természetföldrajzi és környezeti állapotát. A rendelkezésre álló írott források, valamint az ADUVIZIG-től kapott adatsorok alapján részletesen leírtam és elemeztem a vízgyűjtő éghajlatát, felszíni- illetve talajvízrajzát. A terület sajátságos talajtani és geo-hidrológiai adottságait figyelembe véve, különös figyelmet fordítottam a terület talajvízháztartásának megismerésére, bemutattam a korábban a témában megjelent kutatások eredményeit, valamint saját következtetéseimet is megfogalmaztam a területen megfigyelhető fokozott mélybeszivárgással kapcsolatban. Röviden összefoglaltam a területi párolgás számításának lehetséges módjait, majd részletesen bemutattam a dolgozatomban használt CREMAP (Calibration Free Evapotranspiration Mapping Technique) térben osztott párolgásbecslő modellt, valamint a hozzá szükséges adatok mérésének és számításának lehetséges módjait. A módszer egy lineáris transzformáción alapul, mely transzformáció elvégzéséhez szükséges egyenest, két pontpár – nedves pontok átlaghőmérséklete és a hozzá tartozó nedves környezeti párolgás, valamint a nappali hőmérsékletek felszíni átlaga és a hozzá tartozó területi párolgás - jelöli ki. A CREMAP módszerrel előállított párolgás térképet kielemeztem a felszínborítási kategóriák (CORINE) valamint a felszíntől számított talajvízmélység (MÁFI Talajvíztérkép) függvényében. A felszínborítási kategóriák esetében a párolgás a mesterséges felszínektől kezdve a mezőgazdasági területeken és vizeken keresztül az erdők és természet közeli területek felé haladva fokozatos növekvő tendenciát mutatott. A talajvízmélység függvényében vizsgált párolgás esetében a mélység növekedésével a párolgás csökkenő tendenciát mutatott, azonban a 10 métert meghaladó talajvíz esetén a vártnál magasabb értéket kaptunk. Mivel nem vettük figyelembe az egyéb párologtatást esetlegesen nagyobb mértékben befolyásoló tényezőket – felszínborítás, inhomogén csapadékeloszlás – az itt kapott eredmények fenntartással kezelendők. Külön alfejezetben foglalkoztam a párolgás és beszivárgás becsléséhez használt Budyko-féle empirikus modell elméleti hátterének bemutatásával, mely alaptézisében kimondja, hogy egy adott területen az éghajlat függvényében vagy a rendelkezésre álló víz, vagy pedig a rendelkezésre álló energia a párolgást limitáló tényező. Cellánkét meghatároztam a Budyko modell számításához szükséges, felszínborítás függvényében jellemző értéket felvevő alfa 52 paramétert. Az általam számított, és a Keve és Nováky (2010) által szintén a Bácsbokodi–Kígyós vízgyűjtőjére meghatározott egyes felszínborítási kategóriákhoz tartozó alfa paraméterek értékének összehasonlítását követően megállapítottam, hogy bár értékükben eltérnek egymástól, a tendencia, mellyel alfa értéke a mesterséges felszínektől az erdők felé haladva növekszik, megegyező. 12 Regionális Klímamodell csapadék és hőmérséklet adatait felhasználva, az egyes cellákhoz tartozó alfa paraméter ismeretében a párolgást, valamint a csapadék és párolgás különbségeként értelmezett beszivárgást meghatároztam négy időszakra. Annak érdekében, hogy a modellek hibáját kiejtsem, az 1981-2010 referencia időszak párolgás és beszivárgás értékeit a modellekből származó csapadék és hőmérséklet adatok segítségével számoltam, majd a három becsült időszak (2011-2040, 2041-2070, 2071-2100) értékeit ehhez hasonlítottam. A párolgás becslés esetében a 12 modell átlagaként értelmezett változás az első időszakban 1.1%, a másodikban 4.4% a harmadikban pedig 4,3% volt. A 12 modell adatai alapján becsült értékek mediánjaként értelmezett változás pedig körülbelül 1,5%, 4,5% valamint 6% volt. A beszivárgás esetében a modellek átlagos változása -15%, -19% és -39% volt. Az egyes modellek alapján becsült változások mediánja pedig -18%, -24%,-30%-os tendenciával változott. Az idő előrehaladtával, eltérő dinamikával, de mindkét esetben nőtt a szórás.

Magyar cím

A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén

Angol cím

Evaluation of surface cover impact on water resources in the context of climate change in the watershed of Bácsbokodi- Kígyós

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV EMK - Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Krisztián Fekete
Dátum:	18 Jún 2015 12:00
Utolsó módosítás:	27 Feb 2023 14:40
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/329

Actions (login required)

Tétel nézet