Szokol, Dávid Domonkos (2016) Faszerkezet vizsgáló laboratórium munkáját segítő adatrögzítő program kidolgozása. BA/BSc, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar).
![[thumbnail of SKK-MMTI-2-2016-SZ.pdf]](http://diploma.uni-sopron.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
SKK-MMTI-2-2016-SZ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Jelen dolgozat célja nem egy igazán új és merőben más mérési eljárás kidolgozása, sokkal inkább a már alkalmazott technika felhasználásának megkönnyítését és racionalizálását tűztem ki feladatul. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Simonyi Károly Karának Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet által létesített Faszerkezet-vizsgáló Laboratóriumában mind a kutatás, mind a már létező, tesztelhető elemek vizsgálata terén nagy szerepe van: a terhelő- és mérőberendezések egyedi volta miatt egyedülállóan alkalmasak a következő vizsgálatok elvégzésére: - 4-6 méter hosszú fagerenda vagy egyéb szerkezeti elem dinamikus, statikus és törő vizsgálata; - a szerkezeti kapcsolatok, valamint a kapcsolóelemek teherbírásának, merevségi, stabilitási és dinamikai vizsgálata; - a faszerkezet kisebb méretben megépített modelljének vizsgálata; - kész faipari termékek (bútorok, ajtók, ablakok) teherbírási, merevségi és tartóssági vizsgálata, valamint ezek szerkezeti kapcsolatainak statikus és dinamikus erőtani vizsgálata; - egyszerűbb beton elemek vizsgálata. A vizsgálatok során kinyert adatokat később feldolgozzák, majd ezek alapján következtetéseket tudnak levonni a tesztelt szerkezetekről, anyagokról. Egy-egy mérés során több próbatestet is használnak, ezen próbatestekről több csatornán érkeznek az adatok egy mérőerősítőn keresztül a megfelelő szoftverbe. Egy csatornán több száz, vagy akár több ezer adat is érkezhet a méréstől, annak időtartamától függően – ezeket eddig több, különálló Excel táblázatban tárolták próbatestenként a mérést végző gépen. Ezeket a táblázatokat később továbbították az adatfeldolgozást végző személynek, aki összegezte, átlagolta az adatokat, esetleg grafikonokat készített. A dolgozatom fő feladatát az a kérdés adta, hogy mi fog történni pár év múlva, amikor egy mérési adatsorra lesz szükségünk – hogyan fogjuk megtalálni a rengeteg mappa és fájl közül a számunkra megfelelőt. Fontos volt, hogy megismerjem a végzett vizsgálatokat: ilyenek voltak a KNAPP szerkezeti kötőelemek terheléses vizsgálatai, vagy a Zsóry Fürdő íves tartóinak minőségi megfelelőségének ellenőrzése is. Ezek után próbamérést végeztem, majd ez alapján elemeztem az adatok felépítését, feltérképeztem, hogy a Catman szoftverből milyen formátumokba exportálhatóak a mérési adatok. Így a formátumok alapján több megoldási lehetőséget is igyekeztem feltérképezni. Számba vettem egyszerű megoldásként az Excel fájlok további használatát, ezek optimalizációját Visual Basic scriptek segítségével – ez azonban nem tűnt jelentős előrelépésnek az eddig használt tárolási forma szempontjából. Fejlettebb programnyelveken kliens program kidolgozása is megfelelő lett volna a fő feladat szempontjából – itt már elrejthetjük a sok próbatest egyenként tárolt méréseit és a szoftveren belül megoldhatjuk rendszerezésüket, egy fájlba történő egyesítésüket. Itt azonban az a probléma merül fel, hogy a kliens programba betölteni és kinyerni adatokat abból csak azon a számítógépen lehet, amelyre telepítjük a programot, melynek frissítése további munkát von maga után az esetleges fejlesztéseknél. Olyan esetben lenne kifizetődő egy hasonló kliens elkészítése, ha egyszerre lenne szükség nagyobb számításokat igénylő feladatokra és sok helyen használnák egyszerre a kliens szoftvert: ilyenkor az egyes számítógépeken történnének a számítási feladatok, a szerver pedig gondoskodna az adatok megfelelő tárolásáról. Így már érdemes lenne elhárítani a frissítés problémáját is: beépíthető a programba egy online frissítési szolgáltatás, amely automatikusan letölti minden felhasználónak a legaktuálisabb programot – ehhez természetesen további szerveres erőforrásokra is szükség van. Esetünkben viszont csak néhány felhasználó fogja kezelni a programot és gyakorlatilag semmilyen számolást nem kell végeznünk a klienssel – ezt a kiértékelő személyek teszik meg manuálisan az Excel segítségével. Ezért elmondható, hogy a fenti megoldás bár bizonyos helyzetekben megfelelő, esetünkben mégis érdemes más technológiákat is szemügyre venni. Napjainkban a webes technológia fejlődése olyan szintre jutott el, amellyel könnyedén alakíthatóak ki webes kliensek is. Ez a kliens már egy webszerveren fut, maga a kód HTML és PHP nyelven íródik, esetleg JavaScript felhasználásával és közvetlenül képes MySQL kapcsolatokat létesíteni. Így én is ezen technológiák használata mellett döntöttem: kialakítottam egy könnyen kezelhető, letisztult felületet, melyen könnyen megtanulható formában tölthetjük fel a mérési fájlokat. Egy méréshez megadhatjuk a mérés nevét, dátumát, a mérést végző személy nevét illetve egy rövid leírást is, valamint természetesen csatoljuk hozzá a megfelelő formátumú fájlokat, esetleg képeket is. Ekkor a webes alkalmazás egy MySQL adatbázis megfelelően kialakított tábláiba feltölti a mérések, próbatestek adatait illetve a mért értékeket is, így rendszerezett tárolásra nyílik lehetőségünk olyan adatokkal, amelyekkel könnyedén azonosíthatjuk a korábbi méréseket. A feltöltés után rögtön egy táblázatban megjelennek az elvégzett mérések – itt rendezhetjük őket a mérés ideje, a mérést végző személy neve szerint is. Ebben a táblázatban helyeztem el a mérésekkel végezhető funkciókat is: a mérést lehet törölni, szerkeszteni a leírását, illetve exportálni is lehetőségünk van Excelben megnyitható formátumba is. Így gyakorlatilag bárhonnan könnyedén elérhetjük a mérési adatainkat, amelyeket természetesen megvédünk az illetéktelen felhasználástól – a webszerver egyszerű funkciójának köszönhetően felhasználónév és jelszó használatával léphetünk be az oldalra. A megvalósított fejlesztés véleményem szerint nagyban hozzájárul a labor munkájának optimalizáláshoz. Az oldal használatával egy központi helyen tárolhatjuk a mérési adatbázisunkat, mely eddig csak különálló számítógépeken létezett. Így a munkatársaknak hozzáférést adva bármikor elérhetik a szükséges adatokat – akár évekre visszamenőleg is anélkül, hogy régi munkatársakat, ügyfeleket kellene felkutatni információk után. Az elkészült verzióról nem állíthatom, hogy minden igényt kielégít, azonban a kitalált rendszer könnyen fejleszthető akár úgy is, hogy már korábbi adatokat is tartalmaz. Az eddig elkészült fejlesztéssel a labor munkatársai válláról lekerül egy igen nagy feladat, mégpedig az adatok rendszerezése és megfelelő tárolása – mindezt egy nem informatikai beállítottságú személynek is könnyen elsajátítható, letisztult és egyszerű felületen tehetik meg. Nem gondolom, hogy jelen munka óriási előrelépés lenne a faipari méréstechnológiában. Az is elmondható, hogy a téma nem kifejezetten faipari ismeretekre épít, viszont azt hiszem, hogy levelezős hallgatóként egyik hivatásom és szenvedélyem, az informatika eszköztárát is felhasználva hozzájárulhatok a faipar, ezen belül is a faszerkezetek terheléses vizsgálataihoz. A mérések tárolását, rendszerezését könnyebbé teszi a mindennapokban a kidolgozott program, ezért előremutató fejlesztésnek nevezhető.
Magyar cím
Faszerkezet vizsgáló laboratórium munkáját segítő adatrögzítő program kidolgozása
Angol cím
Developing a software for recording and storing data at the Timber Structure Testing Laboratory
Intézmény
Nyugat-magyarországi Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
x - ARCHIV SKK - Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)
Szak
NEM RÉSZLETEZETT
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
SKK-MMTI-2-2016-SZ
| Mű típusa: | Záródolgozat |
|---|---|
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Dávid Szokol |
| Dátum: | 04 Dec 2017 10:11 |
| Utolsó módosítás: | 06 Szep 2023 06:48 |
| URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1911 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
