Horváth, Balázs (2026) Az Országos Kéktúra gazdasági és társadalmi hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szakaszok által érintett településeken. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
|
PDF
LKK-A-2026-82 Horváth Balázs.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom alapvető küldetése, hogy rávilágítson az Országos Kéktúra (Kéktúra, OKT) Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) vármegyében futó szakaszain megjelenő gazdasági és társadalmi hatásaira. Feltételezésem szerint a Kéktúra pozitív jelenségként csapódik le az érintett településeken, még ha nem is jelent tömegek számára teljes értékű megélhetést. Munkám során áttekintettem az összesen 270 km hosszú BAZ megyei Kéktúra szakaszok turisztikai kínálatát, kiemelt figyelmet fordítva a szolgáltatóhelyekre és a turisztikai attrakciókra. A fogyasztói szokásokat, igényeket egy 670 fő által kitöltött kérdőívre alapozva mértem fel, mellettük pedig közel 200 turisztikai szolgáltatóval készítettem interjút. Egyenlőtlen eloszlásban, de több száz szálláshely áll rendelkezésre az egyszerű falusi magánszálláshelyektől a szállodákig. A vendéglátóhelyek kínálatában már jóval szerényebb a választék, mely a turisztikai vonzerők közelében sűrűsödik. A vendéglátó egységek és szálláshelyek száma a társadalmi, gazdasági nehézségekkel küzdő településeken egyaránt minimális, mely sokak számára kihívássá teszi a túraszervezést. BAZ megyét erősen sújtják a cigány lakosság jelenlétéből fakadó előítéletek, melyek képesek kétséget ébreszteni azokban a turistákban, akik erre a vidékre terveznek utazni. A Kéktúrát teljesítő turistákat célzó kérdőív eredményei azonban egyértelműen rámutatnak arra, hogy a válaszadók túlnyomó többsége pozitív élményekkel tért haza a térségből. A kutatás azonban rávilágít a szolgáltatói oldalon látható fejlődési potenciálra, különösen a Kéktúra-barát szálláshelyek és a vendéglátóhelyek hiányára. A turisták nehezen találnak 1-2 fő számára szálláshelyet egy éjszakás tartózkodással, a szállásadók lakóhelye sokszor nagy távolságra van a vendégháztól, mely gátat szab a rugalmasságnak. A nehézkes közösségi közlekedés miatt a szállásadók gyakran transzferrel segítik vendégeiket, erről viszont a nagyközönség nem tud. Hasonló jelenség tapasztalható étkezés terén is a vendéglátóhellyel nem rendelkező településeken, melyre több szállásadó kínál megoldásokat. A Kéktúra mentén lévő települések és az itt működő szolgáltatók ma kisebb-nagyobb mértékben érzik az útvonal hatásait, mely függ elhelyezkedésüktől, motivációjuktól, üzletpolitikájuktól. A becslésem szerint a Kéktúra mentén található szálláshelyeken keletkezett évi közel 100 millió forint mellett további 100 milliós nagyságrendű bevétel jelenik meg vendéglátóhelyeken, attrakcióknál a Kéktúra hozadékaként. A dolgozat rávilágít azokra a hiányosságokra, melyek szolgáltatói és önkormányzati oldalon akadályozzák a Kéktúra BAZ megyei szakaszainak népszerűbbé tételét, azonban érezhető, hogy felhasználói oldalon, a turisták körében is nagy az ismerethiány. Összegezve, a jelenleginél magasabb, de még fenntartható Kéktúra forgalom eléréséhez többek közt az érintettek edukációjára, szemléletformálására lenne szükség.
Magyar cím
Az Országos Kéktúra gazdasági és társadalmi hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szakaszok által érintett településeken
Angol cím
The economic and social impacts of the National Blue Trail on settlements along its sections in Borsod-Abaúj-Zemplén county
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
LKK - Ökológiai Gazdaságtan Intézet
Szak
NEM RÉSZLETEZETT
Témavezető(k)
Helyi kari azonosító
LKK-A-2026-82
| Mű típusa: | Szakdolgozat |
|---|---|
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Balázs Horváth |
| Dátum: | 22 Jún 2026 11:40 |
| Utolsó módosítás: | 22 Jún 2026 11:40 |
| URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/17325 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

