A KERTTERÁPIA SZELLEMISÉGE, TÁRSADALMI ÉS ÖKOLÓGIAI SZEREPE AZ ŐSAGÁRDI ZÖLD PORTA TERÁPIÁS PANZIÓ PÉLDÁJÁN

Szigetvári, Katalin (2026) A KERTTERÁPIA SZELLEMISÉGE, TÁRSADALMI ÉS ÖKOLÓGIAI SZEREPE AZ ŐSAGÁRDI ZÖLD PORTA TERÁPIÁS PANZIÓ PÉLDÁJÁN. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF Szakdolgozat Szigetvári Katalin 2026 végleges köthető.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (638kB)

Absztrakt (kivonat)

A KERTTERÁPIA SZELLEMISÉGE, TÁRSADALMI ÉS ÖKOLÓGIAI SZEREPE AZ ŐSAGÁRDI ZÖLD PORTA TERÁPIÁS PANZIÓ PÉLDÁJÁN The Spirituality, Social and Ecological Role of Horticultural Therapy Through the Example of the Zöld Porta Therapeutic Guesthouse in Ősagárd A szakdolgozat a kertterápia szellemiségét, társadalmi és ökológiai szerepét vizsgálja az Ősagárdon létrehozni kívánt Zöld Porta Terápiás Panzió szolgáltatásfejlesztési példáján ke-resztül. A dolgozat kiindulópontja, hogy a modern, urbanizált életmódban a természethez való tudatos kapcsolódás nem pusztán eseti rekreációs élmény, hanem a mentális jóllétet, a közösségi kohéziót és a fenntarthatósági szemléletet egyaránt érdemben alakító, komplex emberi erőforrás. A kutatás analitikus fókuszát a konzulensi visszajelzések és a módszertani tisztánlátás érdekében a stresszkezelésre szűkítettem. A dolgozat központi empirikus kér-dése az, hogy egy strukturált, jól facilitált kertterápiás program milyen mértékben képes csökkenteni a résztvevők szubjektív, észlelt stressz-szintjét, és emellett milyen kísérő vál-tozások figyelhetők meg az aktuális hangulati állapotban. Az elméleti rész a természet-kapcsolat és a mentális egészség összefüggéseit a kör-nyezetpszichológia két klasszikus, meghatározó keretére: az Attention Restoration Theory (ART) figyelmi helyreállítást hangsúlyozó, valamint a Stress Reduction Theory (SRT) ér-zelmi és fiziológiai stressz csökkenést magyarázó megközelítésére építve tárgyalja. Emellett a szakirodalmi áttekintés bemutatja a kertterápia és a tágabb Green Care mozgalom fogalmi körét, tisztázva, hogy a természetalapú intervenciók miként illeszkednek szervesen a vidéki ökoturizmus, a lassú turizmus (slow tourism) és a prevenciós, egészségmegőrző szolgálta-tások kortárs világába. A dolgozat egyik legfontosabb elméleti tézise, hogy a kertterápia jóval több, mint egyszerű szabadidős kertészkedés: ez egy strukturált, célirányos és reflektív tevékenység, amelyben a növényekkel, a talajjal, az évszakok ritmusával és a közös emberi munkával való kapcsolat mély pszichológiai, szociális és ökológiai jelentéseket hoz létre. Az empirikus rész egy kvantitatív, előteszt-utóteszt kutatási modellt ismertet. Mivel a panzió fizikai megvalósítása és a teljes körű, valós terep adatfelvétel a beadás időpontjáig nem fejezhető be, így a fejezet egy módszertanilag koherens, 30 fős demonstrációs (pilot) adat állományon keresztül mutatja be, miként épül fel a mérés, az adatfeldolgozás és az eredmények értelmezése. A bemutatott kutatási modell a nemzetközileg validált Perceived Stress Scale (PSS-10) rövid magyarított változatát, egy önbeszámolós, öttételes hangulat értékelő skálát, valamint kiegészítő háttérváltozókat (például a részvételi formát) használ. A szemléltető eredmények szerint a program előtti és utáni mérések között érdemi, szigni-fikáns stresszcsökkentés és markáns hangulatjavulás rajzolódik ki. A dolgozat nyomatéko-san hangsúlyozza, hogy ezek az adatok demonstrációs célt képvisel. Ugyanakkor a teljes kutatási design, a kérdőív, a páros t-próbára épülő statisztikai logika és a következtetési keretrendszer közvetlenül és megbízhatóan alkalmazható lesz a jövőbeli, valós terepi adat-felvételben. A dolgozat gyakorlati hozzájárulása kettős. Egyrészt tudományos és módszertani szempontból rendszerezi a kertterápia mentális egészségre gyakorolt rövid távú hatásáról szóló hazai és nemzetközi szakirodalmat. Másrészt alkalmazott fejlesztési nézőpontból egy olyan szolgáltatási modellt rajzol meg, amely az Ősagárdi Zöld Porta számára piacképes, fenntartható és társadalmilag is értékes lehet. A Megbeszélés fejezete részletesen elemzi a megvalósítás lehetséges erőforrásait, a kommunikációs kockázatokat, a humán feltételeket, az etikai kérdéseket (például a terápiás túlígérés elkerülését), valamint a vállalati wellbeing programokhoz való kapcsolódási pontokat. A végső következtetések szerint a kertterápia tudományosan mérhető stresszkezelésre épített, tudatosan szervezett formája valós és hite-les alapot adhat egy olyan terápiás szemléletű vidéki panzióhoz, amely a puszta természet-élményt mérhető jólléti értékké alakítja. KATALIN SZIGETVÁRI 2026 Aktív és ökoturisztikai referens szakirányú továbbképzés University of Sopron Alexandre Lamfalussy Faculty of Economics Supervisor: Dr. PhD Attila Palancsa associate professor ______________________________________ THE SPIRITUALITY, SOCIAL AND ECOLOGICAL ROLE OF HORTICULTURAL THERAPY THROUGH THE EXAMPLE OF THE ZÖLD PORTA THERAPEUTIC GUESTHOUSE IN ŐSAGÁRD A kertterápia szellemisége, társadalmi és ökológiai szerepe Az Ősagárdi Zöld Porta Terápiás Panzió példáján This thesis examines the spirituality, social, and ecological role of horticultural therapy through the service development example of the planned Zöld Porta Therapeutic Guesthouse in Ősagárd. The starting point of the thesis is that in a modern, urbanised lifestyle, conscious connection to nature is not merely an occasional recreational experience, but a complex human resource that significantly shapes mental well-being, community cohesion, and sustainability awareness alike. For methodological clarity and based on the supervisor’s feedback, the analytical focus of the research was narrowed to stress management. The central empirical question of the thesis is to what extent a structured, well-facilitated horticultural therapy programme can reduce participants’ subjective, perceived stress levels, and what accompanying changes can be observed in their current mood. The theoretical section discusses the connections between nature connection and mental health, building on two classic, defining frameworks of environmental psychology: the Attention Restoration Theory (ART), which emphasises attentional recovery, and the Stress Reduction Theory (SRT), which explains emotional and physiological stress reduction. Additionally, the literature review presents the conceptual scope of horticultural therapy and the broader Green Care movement, clarifying how nature-based interventions fit organically into the contemporary world of rural ecotourism, slow tourism, and preventive, health-preserving services. One of the most important theoretical theses of the paper is that horticultural therapy is much more than simple leisure gardening: it is a structured, purposeful, and reflective activity in which the connection with plants, soil, the rhythm of the seasons, and shared human labour creates deep psychological, social, and ecological meanings. The empirical section outlines a quantitative, pre-test/post-test research model. Since the physical implementation of the guesthouse and comprehensive, real field data collection cannot be completed by the submission deadline, the chapter demonstrates how the measurement, data processing, and interpretation of results are structured using a methodologically coherent demonstration (pilot) dataset of 30 participants. The presented research model uses the short Hungarian version of the internationally validated Perceived Stress Scale (PSS-10), a self-report five-item mood evaluation scale, as well as supplementary background variables (e.g., participation form). According to the illustrative results, a meaningful, significant stress reduction and a marked improvement in mood emerge between the pre-programme and post-programme measurements. The thesis strongly emphasises that these data serve a demonstrative purpose. At the same time, the complete research design, the questionnaire, the statistical logic based on the paired t-test, and the inferential framework will be directly and reliably applicable in future, real field data collection. The practical contribution of the thesis is twofold. On the one hand, from a scientific and methodological perspective, it systematises the domestic and international literature on the short-term effects of horticultural therapy on mental health. On the other hand, from an applied development perspective, it outlines a service model that can be marketable, sustainable, and socially valuable for the Zöld Porta in Ősagárd. The Discussion chapter analyses in detail the potential resources for implementation, communication risks, human conditions, ethical issues (such as avoiding therapeutic overpromising), and connection points to corporate wellbeing programmes. According to the final conclusions, a consciously organised form of horticultural therapy based on scientifically measurable stress management can provide a real and authentic foundation for a therapeutic rural guesthouse that transforms the mere experience of nature into a measurable well-being value.

Magyar cím

A KERTTERÁPIA SZELLEMISÉGE, TÁRSADALMI ÉS ÖKOLÓGIAI SZEREPE AZ ŐSAGÁRDI ZÖLD PORTA TERÁPIÁS PANZIÓ PÉLDÁJÁN

Angol cím

The Spirituality, Social and Ecological Role of Horticultural Therapy Through the Example of the Zöld Porta Therapeutic Guesthouse in Ősagárd

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Ökológiai Gazdaságtan Intézet

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

LKK-A-2026-88

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Katalin Szigetvári
Dátum:	22 Jún 2026 12:30
Utolsó módosítás:	22 Jún 2026 12:30
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/17117

Actions (login required)

Tétel nézet