Lékek avartakarójának és talajának vizsgálata a soproni Dalos-hegy kocsánytalan tölgyes állományában

Szécsény, Ádám Zsolt (2026) Lékek avartakarójának és talajának vizsgálata a soproni Dalos-hegy kocsánytalan tölgyes állományában. MA/MSc, Erdőmérnöki Kar.

PDF SzecsenyAdamZsolt2026.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A jelen kutatás a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos erdőborítás fenntartása során alkalmazott lékes felújítás termőhelyi hatásait vizsgálja. A vizsgálat helyszíne a Soproni-hegységben található Dalos-hegy kocsánytalan tölgyes állománya, ahol három különböző méretű (10, 20 és 30 méter átmérőjű) mesterséges lékben, illetve a környező zárt állományban történt adatfelvételezés. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a különböző lékméretek miként befolyásolják az avartakaró és a talaj felső 30 cm-ének fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint melyik méret biztosít optimális feltételeket a kocsánytalan tölgy természetes felújulásához. Az eredmények alapján a léknyitás mértékével arányosan szignifikánsan megváltoztak a mikroklimatikus és nedvességi viszonyok. A 20 és 30 méteres lékek belső zónáiban mind az avar, mind a talaj nedvességtartalma jelentősen megemelkedett a csökkenő intercepció miatt. Ezzel szemben a 10 méteres lék nedvessége a peremfák vízszívó hatása miatt nem tért el érdemben a zárt állományétól. Bár az avar teljes tömege nem változott, a lékeken belüli térbeli átrendeződés egyértelmű volt: a légmozgás a belső területekről a peremek felé sodorta az avart. A megnövekedett besugárzás és hőmérséklet hatására a szerves anyagok mineralizációja felgyorsult, így mindhárom lékméretnél a lékek középpontjában volt a legalacsonyabb a talaj humusztartalma. A 30 méteres lékekben az intenzív többletfény hatására tömegesen megjelenő szeder (Rubus spp.) könnyen bomló avarja tompította a talaj savanyodási folyamatait és növelte a higroszkópos nedvességet. Ugyanakkor fizikai akadályként gátolta a lék közepének avarmentesülését, és komoly kompetíciós hátrányt jelentve elnyomta a tölgy újulatát. Összességében megállapítható, hogy a kocsánytalan tölgy természetes felújulása és a magoncok megtelepedése szempontjából egyértelműen a 20 méteres lék biztosítja a legideálisabb magágyat. Ebből a zónából a szél hatékonyan kifújja a lombot, nyers ásványi felszínt hagyva hátra. A kutatás igazolja, hogy a gondosan megválasztott méretű lékekkel sikeresen fenntartható a folyamatos erdőborítás, miközben biztosított a talaj ökológiai stabilitása és a természetes felújulás sikere is. This study investigates the site-specific effects of gap-cutting regeneration applied in close-to-nature forestry and continuous cover forestry (CCF). The research was conducted in a sessile oak stand on Dalos-hegy in the Sopron Mountains, where data was collected in three artificial gaps of different sizes (10, 20, and 30 meters in diameter) and in the surrounding closed canopy stand. The objective was to determine how different gap sizes affect the physical and chemical properties of the litter layer and the top 30 centimeters of the soil, and which size provides the optimal conditions for the natural regeneration of sessile oak. The results showed that microclimatic and moisture conditions changed significantly in proportion to the gap size. Due to reduced interception, the moisture content of both the litter and the soil increased significantly in the inner zones of the 20 and 30-meter gaps. In contrast, the moisture content in the 10-meter gap did not differ substantially from the closed stand due to the water uptake of the edge trees. Although the total litter mass did not change, spatial redistribution within the gaps was evident: wind swept the fallen leaves from the inner areas towards the edges. Driven by increased solar radiation and temperature, the mineralization of organic matter accelerated, resulting in the lowest soil humus content at the center of all three gap sizes. In the 30-meter gaps, the intense light led to a massive proliferation of blackberry (Rubus spp.), whose easily decomposable litter buffered soil acidification processes and increased hygroscopic moisture. However, it also acted as a physical barrier, preventing the clearance of litter from the gap center and suppressing oak regeneration. In conclusion, the 20-meter gap clearly provides the most ideal seedbed for the natural regeneration and establishment of sessile oak seedlings. In this zone, the wind effectively blows away the foliage, leaving behind a raw mineral surface. The research confirms that with carefully selected gap sizes, continuous forest cover can be successfully maintained while ensuring the ecological stability of the soil and the success of natural regeneration.

Magyar cím

Lékek avartakarójának és talajának vizsgálata a soproni Dalos-hegy kocsánytalan tölgyes állományában

Angol cím

Investigation of the litter layer and soil in canopy gaps of a sessile oak stand on Dalos-hegy, Sopron

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

EMK - Környezet- és Természetvédelmi Intézet

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Mű típusa:	Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Ádám Szécsény
Dátum:	23 Ápr 2026 13:21
Utolsó módosítás:	23 Ápr 2026 13:21
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16595

Actions (login required)

Tétel nézet