Lang, Katalin (2026) Gyermekkortörténet:Gyermek a családban a 20.század elején. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
|
PDF
Szakdolgozat_2026 Lang Katalin (2).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (458kB) |
Absztrakt (kivonat)
Angol cím: Childhood History: The Child in the Family at the Beginning of the 20th Century Absztrakt Gyermekkortörténet – A gyermek a családban a 20. század elején A szakdolgozat a 20. század elejének (az 1900–1930 közti időszaknak) a magyar gyermekkortörténetét, azon belül a gyermekek közösségben, társadalomban elfoglalt helyzetét vizsgálja családtörténeti kontextusban. Fókuszban áll a gyermek szerepének átalakulása, az azt kiváltó, sokrétű folyamatnak a megragadása, rávilágítva a falusi–városi és társadalmi rétegek szerinti különbségekre. A szakirodalmi elemzés bemutatja a gyermekkor felfedezését (Ariès, Pukánszky), a demográfiai átmenetet (magas halandóság, termékenységnövekedés), a családfunkciók változását (nukleáris család terjedése), szülői szerepeket és fegyelmezési mintákat (fekete pedagógia, testi fenyítés). A kutatás deduktív-analitikus módszerrel elemzi a történeti forrásokat – statisztikákat, naplókat, neveléstani szövegeket és néprajzi leírásokat. Fő kérdései: a gyermekhalandóság és gyermekmunka adatai miként tükrözik a gyermek családi szerepének változását 1900–1930 között, különös tekintettel a falusi–városi különbségekre és társadalmi rétegekre; valamint a kortárs neveléstani, társadalomtörténeti, irodalmi és memoár források milyen sajátosságokat rajzolnak ki a falusi, paraszti, munkás, polgári és arisztokrata gyermekképekből, s ezek hogyan kapcsolódnak a nagy gyermekkortörténeti elméletekhez (Ariès, 1960; Pollock, 1983; deMause, 1974; Badinter, 1980; Pukánszky, 2001) és a modern kötődéselméletekhez. Az eredmények szerint a falusi parasztcsaládokban a gyermek a vizsgált korszakban is gyakran munkaerő maradt (korai munka, magas mortalitás), a városi polgári körökben viszont az érzelmi befektetés fontossága körvonalazódott, és iskola-központúság alakult ki, az arisztokrata családoknál pedig a státuszörökös szerep dominált. Összességében megállapítható, hogy kutatásaink arra mutattak rá, hogy a gyermekkor fokozatos felértékelődése ellenére a 20. század első évtizedeiben a társadalmi egyenlőtlenségek tartósak maradtak, és egyáltalán nem volt mindegy sem társadalmi, sem földrajzi-gazdasági szempontból, hogy egy gyermek milyen családba született. Kulcsszavak: gyermekkortörténet, 20. század eleje, családtörténet, gyermekmunka, gyermekhalandóság, falusi–városi különbségek, nevelési minták
Magyar cím
Gyermekkortörténet:Gyermek a családban a 20.század elején
Angol cím
Childhood History: The Child in the Family at the Beginning of the 20th Century
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet
Szak
Témavezető(k)
| Mű típusa: | Szakdolgozat |
|---|---|
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Katalin Lang |
| Dátum: | 03 Júl 2026 08:09 |
| Utolsó módosítás: | 03 Júl 2026 08:09 |
| URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16415 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

