Mihez kezdjünk a nappal? Lehetséges közeljövőbeni problémák és lehetőségek a háztartási méretű kiserőművek esetében.

Henczi, Zoltán Sándor (2025) Mihez kezdjünk a nappal? Lehetséges közeljövőbeni problémák és lehetőségek a háztartási méretű kiserőművek esetében. BA/BSc, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

[thumbnail of Szakdolgozat_HZS_2025_11_12.pdf] PDF
Szakdolgozat_HZS_2025_11_12.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban az egyik legnagyobb növekedés és fejlődés az energiaszektoron belül a napelemes áramtermelés növekedése. Csak Magyarország területén az elmúlt években a kapacitások a többszörösére nőttek és mellette a nukleáris energia után a legnagyobbá vált a részaránya a termelésben. Viszont ez a növekedés több szempontból sem volt zökkenőmentes. Például a háztartási és az ipari nagyságrendű projekteket is letiltották 2022-ben átmenetileg. Ennek a hálózat fejlesztésének az időszerűsége és a meglévő hálózati kapacitások korlátai voltak az okai. Ezen okból a szakdolgozat témájaként azt vizsgáltam meg, hogy a napenergiát hogyan érdemes hasznosítani, különösen abból a szempontból, hogyha továbbra is szűük kereszetmetszetet jelenthet majd az átvétel, akkor hogyan lehet továbbra is gazdaságosan hasznosítani ezt az energia-forrást. A szakdolgozat részeként megvizsgáltam mind a háztartási nagyságrendű, mint az ipari hasznosítást. Az előbbibe a mesterséges hűtés, a használati melegvíz készítés és az épültek saját áramfelvétele játszhat szerepet. Az utóbbiban a távhőrendszerekbe való befűtés és a hidrogéngyártás kaphat szerepet. A háztartási nagyságrendű hasznosítás részeként megvizsgáltam a homlokzati napelemek beépítésének a lehetőségét és a különböző típusú napelemek alkalmazását, köztük a gyártási eljárásokat tekintve különböző típusúakat is. Ez a kérdés azért is érdekes, mivel egy homlokzati napelemnek egyenletesebb éves elosztásban a termelése és mellette az áramárak télen már magasabbak a magyar áramtőzsdén, mint nyáron. Egy további lehetőség, ami megvizsgálásra került, az a wiszwatt -védelmes rendszerek kiépítésének a lehetősége volt. A 2022-es tiltás idején ez volt az egyik lehetőség, ami egy jogi-műszaki kiskapu volt, és a korlátok ellenére ezek a rendszerek is megtérültek az extrém magas 2022-23-as áramárak idején. Viszont ez extra költségeket rótt a beruházókra. A lehetőségek kutatása mellett a konkrét példa, amin megvizsgáltam valós számokkal az alkalmazás lehetőségeit, az a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság elektromos-mobilitási projektje volt, ami révén napelemes rendszerek mellett töltési-infrastruktúra került kiépítésre és elektromos járművek kerültek beszerzésre. A gazdaságossági számítások részeként megállapítottam, hogy a projekt induláskor fennt álló feltételek mellett a vízügy számára a projekt akár gazdaságos lehetett volna a 2022-23-as időszakban fennt álló extrém áramárak mellett, de azóta jelentős mértékben csökkent a piaci áramár és nőttek a beruházási költségek. A projekt elektromos-jármű komponense pedig csak akkor lehet gazdaságos, amennyiben a járműveket igen magas kihasználtsággal alkalmazzák.

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Üzleti Tanulmányok Intézet

Szak

LKK - Mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzés (főiskolai) (PG)

Témavezető(k)

Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Pappné Vancsó, dr Judit
docens

Helyi kari azonosító

KNL-25/02

Mű típusa: Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID): Zoltán Sándor Henczi
Dátum: 26 Jan 2026 11:39
Utolsó módosítás: 28 Jan 2026 12:18
URI: http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16210

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet