Közép-Európai országok egészségügyi rendszereinek hatékonyságelemzése

Hegedüs, Luca Dóra (2025) Közép-Európai országok egészségügyi rendszereinek hatékonyságelemzése. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF EKK-K-2025-57.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (929kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat célja az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamok egészségügyi rendszereinek hatékonysági növekedésének vizsgálata a 2014–2024 közötti időszakban, három fő input output pár alkalmazásával, Elsőként a finanszírozási hatékonyságot Egy főre jutó egészség ügyi kiadás és Születéskor várható élettartam, másodikként erőforrás-allokációs hatékony ságot, 1000 lakosra jutó orvosok száma és kielégítetlen egészségügyi szükségletek, harma dikként pedig rendszerszintű hatékonyságot egészségügyre jutó GDP-arányos ráfordítás és összes halálozási ráta viszonyában vizsgálva. Az elemzés alátámasztotta a közgazdasági alapfeltevést, miszerint az összefüggés a ráfor dítás és az eredmény között nem lineáris. A hatékonyság a vizsgált közép-európai rendsze rekben összességében növekedett, bár nem egyenlő mértékben és nem minden területen. A legköltséghatékonyabb modell a Szlovéniáé lett, amely fele akkora ráfordítással, mint Ausztria érte el a legmagasabb LEAB-ot a régióban. Ausztria rendszere - a Szemaskó-mo dell elkerülésével nyert történelmi előny miatt - maradt a legmagasabb finanszírozású és legjobb egészségügyi mutatójú, de a legkevésbé költséghatékony. A legnagyobb hatékony sági ugrást Magyarország és Horvátország mutatta, akik alacsony orvosszám-növekedés vagy stagnálás mellett értek el érdemi javulást a csökkent kielégítetlen egészségügyi szük ségeltek csökkentésével. Ez azt jelzi, hogy a rendszer képes volt a strukturális akadályok leküzdésére. Ugyanakkor Szlovéniában a növekvő orvosszám melletti romló hozzáférési mutató igazolta, hogy az erőforrások puszta jelenléte nem elegendő, ha a finanszírozási aka dályok fennállnak. A tartósan alacsony GDP-arányos finanszírozású országok (különösen Magyarország és Szlovákia) gyenge válságállóságot mutattak, drámai mortalitás-kiugrással a COVID-19 idején. Ezzel szemben a stabilan finanszírozott rendszerek (pl. Csehország, Szlovénia) jobban megőrizték stabilitásukat. Románia a leginkább alulfinanszírozott rend szert mutatta, de a legnagyobb növekedést érte el a ráfordításokban és az eredményekben is. Összefoglalva bár a közép-európai rendszerek a csökkenő hozam elvéhez képest is jelentős nyereséget könyvelhettek el, a tartósan alacsony finanszírozás és a strukturális egyenlőtlen ségek kezelésének hiánya továbbra is a régiós lemaradás oka maradt.

Magyar cím

Közép-Európai országok egészségügyi rendszereinek hatékonyságelemzése

Angol cím

Effectiveness analysis of healthcare systems in Central European countries

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Közgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet

Szak

LKK - Egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

LKK-K-2025-57

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Luca Dóra Hegedüs
Dátum:	06 Feb 2026 14:06
Utolsó módosítás:	24 Feb 2026 14:52
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16156

Actions (login required)

Tétel nézet