A fenntarthatóság humán dimenziója: A zöld HR szerepe a munkahelyi környezet és a munkavállalói döntések alakításában

Szabó, Zsuzsanna (2025) A fenntarthatóság humán dimenziója: A zöld HR szerepe a munkahelyi környezet és a munkavállalói döntések alakításában. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF LKK-K-2025-63.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat a fenntarthatóság szerepét vizsgálja a humánerőforrás-menedzsmentben, különös tekintettel a zöld iroda koncepciójára és annak munkáltató kiválasztásban betöltött szerepére. A dolgozat áttekinti a fenntarthatóság történeti fejlődését Hans Carl von Carlowitz 1713-as erdőgazdálkodási elvétől a Brundtland-jelentés (1987) meghatározó definícióján át a 2015-ös Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljáig. Bemutatja, hogy a 17 SDG közül melyek kapcsolódnak közvetlenül a HR-hez (SDG 3, 4, 5, 8, 10, 12), és miként járulhat hozzá a HR ezek megvalósításához konkrét gyakorlatok, például zöld juttatások és munkavállalói jóléti programok révén. A dolgozat különbséget tesz a Zöld HR, a Fenntarthatósági HR és a Közjó Alapú HR paradigmái között, kiemelve azok eltérő szemléleti alapjait. Kiemelt hangsúlyt kap a generációs dimenzió: az Y és Z generáció fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeinek és munkáltatói preferenciáinak vizsgálata. A szakirodalmi eredmények alapján a fiatalabb generációk számára a környezeti felelősségvállalás már alapvető elvárás, nem pedig választható vállalati érték. Ez az értékrend befolyásolja a munkáltatóhoz való kötődést és a döntéshozatalt is. Az empirikus kutatás egy 75 fős, online kérdőíves felmérésre épült, amely a magyar munkavállalók körében mérte fel a zöld iroda gyakorlatok megítélését, a környezettudatos magatartást és a fenntarthatósági törekvések hatását a munkáltató választásra. Az eredmények alapján pozitív kapcsolat mutatható ki a vállalat környezettudatosságának megítélése és a munkavállalók saját fenntartható magatartása között. A generációs különbségek egyértelműek: a fiatalabb korosztályok számára a fenntarthatóság lényegesen fontosabb szempont, mint az idősebbeknek, míg a nagyvállalatoknál dolgozók több zöld kezdeményezéssel találkoznak és kedvezőbben ítélik meg munkáltatójuk felelősségvállalását. A kutatás ugyanakkor hiányosságokat is feltárt: a válaszadók többsége pozitívan értékelte munkáltatója törekvéseit, de a gyakorlatok gyakran felszínesek, és a „greenwashing” jelenség is megfigyelhető. A dolgozat gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg a HR szakma számára, például zöld juttatási rendszerek kialakítását, környezeti kompetenciák fejlesztését, valamint a fenntarthatóság integrálását a toborzás, képzés és teljesítményértékelés folyamataiba. A kutatás végkövetkeztetése, hogy a fenntarthatóság a modern munkaerőpiacon már nem választható opció, hanem versenyképességi tényező, amelyben a HR kulcsszerepet játszik mint stratégiai katalizátor a szervezeti fenntarthatósági átalakulás előmozdításában.

Magyar cím

A fenntarthatóság humán dimenziója: A zöld HR szerepe a munkahelyi környezet és a munkavállalói döntések alakításában

Angol cím

The human dimension of sustainability: The role of Green HR in shaping the workplace and the employee decisions

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Üzleti Tanulmányok Intézet

Szak

LKK - Executive MBA szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

LKK-K-2025-63

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Zsuzsanna Szabo
Dátum:	23 Jan 2026 09:48
Utolsó módosítás:	23 Jan 2026 09:48
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/16143

Actions (login required)

Tétel nézet