A sürgősségi betegellátás finanszírozása és jogi szabályozása: A COVID-19 előtti és utáni változások Magyarország és az Egyesült Királyság területén

Watti, Dr. Saleh (2025) A sürgősségi betegellátás finanszírozása és jogi szabályozása: A COVID-19 előtti és utáni változások Magyarország és az Egyesült Királyság területén. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KOE-25_16.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A COVID–19 világjárvány alapjaiban formálta át az egészségügyi rendszer működését, különös tekintettel a sürgősségi betegellátást, amely a válság első vonalában állt. Szakdolgozatom azt vizsgálja, hogy milyen finanszírozási és jogi változások, avagy egészségügyi reformok történtek a pandémiát követően Magyarországon és az Egyesült Királyságban, valamint ezek hogyan befolyásolták a sürgősségi ellátás működését, kapacitását és a betegfor- galmát. A dolgozat központi kérdése: milyen különbségeket mutat a két ország válságkezelése a sürgősségi rendszer finanszírozásában és szabályozásában, illetve ezek milyen hatással voltak az ellátás színvonalára, fenntarthatóságára és a betegforgalom alakulására. A szakdolgozathoz készített módszertan kvalitatív és kvantitatív elemeket ötvöz. A releváns szakirodalom vizsgálata mellett egy intézményi esettanulmány is készült, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának 2017–2024 közötti betegforgalmi és finanszírozási adatain alapul. A kvantitatív értékeléshez z-score (standardizált érték) alapú statisztikai elemzést alkalmaztam, amely lehetővé tette a pandémia előtti és utáni időszakok összehasonlítását, valamint a szignifikáns eltérések fel- tárását. Az egészségügyi intézmények érdekeltté váltak a minél több beteg fogadásában, amely a sürgősségi ellátásra is jelentős terhet rótt. A brit rendszerben már a pandémia előtt is alkalmazott teljesítményalapú finanszírozás („Payment by Results”) keretében a finanszírozás közvetlenül a szolgáltatás volumenéhez és minőségéhez kötött. A járvány idején bevezetett kiegészítő támogatások – például az NHS külön alapjai vagy a mentőszolgálat fejlesztésére szánt beruházások – primeren a rugalmasságot és az ellátórendszer adaptálhatóságát célozták. A dolgozat legfontosabb következtetése, hogy a sürgősségi betegellátás hosszú távú fenntarthatósága nem képzelhető el a finanszírozási rugalmasság, a jogszabályi alkalmazkodóképesség, valamint a digitális fejlesztések és adatvezérelt döntéshozatal integrálása nélkül. A COVID–19 járvány rávilágított arra, hogy a megfelelően szabályozott és finanszírozott sürgősségi rendszer a teljes egészségügyi ellátás stabilitásának alapköve. Fejlesztési javaslatok, köztük a teljesítményalapú, célzott finanszírozási modellek kiterjesztése, a humánerőforrás-politika megerősítése, valamint a betegutak átláthatóbb szabályozása a jövőbeli válsághelyzetekre való felkészülés érdekében elengedhetetlen.

Magyar cím

A sürgősségi betegellátás finanszírozása és jogi szabályozása: A COVID-19 előtti és utáni változások Magyarország és az Egyesült Királyság területén

Angol cím

The Financing and Legal Regulation of Emergency Care: Changes Before and After COVID-19 in Hungary and the United Kingdom

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Közgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet

Szak

LKK - Orvos-közgazdász szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KOE-25/16

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Dr. Saleh Watti
Dátum:	25 Jún 2025 14:14
Utolsó módosítás:	25 Jún 2025 14:14
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/15336

Actions (login required)

Tétel nézet