Viczina, Andrea (2025) Implicit előítéletesség mérésére szolgáló kényszerválasztós kérdőív validációja: pilot vizsgálat eredményei. MA/MSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.
![[thumbnail of Diplomamunka_Viczina Andrea_ ZBD6WH.pdf]](http://diploma.uni-sopron.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Diplomamunka_Viczina Andrea_ ZBD6WH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (754kB) |
Absztrakt (kivonat)
Absztrakt Az implicit előítéletek mérése kiemelkedően fontos a modern társadalmi kutatásokban, mivel ezek a rejtett attitűdök alapvető hatással vannak a társadalmi egyenlőségre és a diszkrimináció csökkentésére. Kutatásunk célja egy olyan kényszerválasztós mérőeszköz fejlesztése volt, amely képes az implicit előítéletek felismerésére és mérésére. A kérdőív kidolgozása során a Thomas-Kilmann konfliktuskezelési kérdőív logikai struktúráját adaptáltuk, lehetővé téve, hogy a válaszadók tudattalanul hozzák felszínre rejtett előítéleteiket. Az adaptált kérdőív 30 pozitív és 30 negatív jelzővel operáló állításpárt tartalmaz öt általunk kiválasztott társadalmi csoportra vonatkozóan (állami gondozottak, LMBTQ közösséghez tartozók, muszlim emberek, bevándorlók/migránsok, illetve roma/cigány származásúak). A válaszadóknak mindig két-két csoportra vonatkozó állításpár közül kell kiválasztania azt, amelyikkel inkább egyet tud érteni. A kutatási kérdésünk arra irányult, hogy a kutatás során általunk használt mérőeszköz mennyire képes megbízhatóan számszerűsíteni az implicit attitűdöket. Ennek megválaszolására belső és külső validitást vizsgáltunk. Belső validitásként tekintettük a pozitív és negatív jelzőkkel operáló állításpárokra adott választásokból származó eredmények együttjárását, külsőnek pedig ezen értékek együttjárását egy módosított Bogardus társadalmi távolság skálán kapott eredmények értékeivel, amelyet a módosított TK kérdőívvel együtt töltettünk ki a minta válaszadóival. Az elemzés során szignifikáns korrelációkat találtunk a pozitív és negatív jelzőkkel operáló állításpárok között történő választások eredményei között, ami az eszköz konzisztens mérési képességére utal. Valamint szignifikáns összefüggéseket figyeltünk meg a társadalmi távolság mértéke és a valdiálni kívánt eszköz által mért előítéletesség mértéke között a muszlimok, az LMBTQ közösség, a roma/cigány és a bevándorló/migráns csoportok esetében, amely – külső validitásként tekintve – szintén az eszköz alkalmazhatóságát támasztja alá az implicit előítéletesség mérésére. Eredményeink megerősítik, hogy a fejlesztett eszköz alkalmas az implicit előítéletek mérésére, és jövőbeli finomításokkal, valamint szélesebb mintán végzett vizsgálatokkal alátámasztva értékes hozzájárulást nyújthat a témáról folytatott tudományos diskurzushoz. Kutatásunk hozzájárul a rejtett attitűdök tudatosításához és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Magyar cím
Implicit előítéletesség mérésére szolgáló kényszerválasztós kérdőív validációja: pilot vizsgálat eredményei
Angol cím
Validition of a forced choice questionnaire for measuring implicit prejudice:results of a pilot study
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Tanszékcsoport/intézet
BPK - Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete
Szak
Témavezető(k)
| Mű típusa: | Diplomadolgozat (MA/MSc) |
|---|---|
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Andrea Viczina |
| Dátum: | 18 Júl 2025 06:22 |
| Utolsó módosítás: | 18 Júl 2025 06:22 |
| URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/14604 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
