Gazdasági ösztönzők a demográfia szolgálatában - A hazai lakástámogaási rendszerekhatása a népesedési folyamatokra

Veresné dr. Kiss, Dr. Zsófia (2024) Gazdasági ösztönzők a demográfia szolgálatában - A hazai lakástámogaási rendszerekhatása a népesedési folyamatokra. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KJE-24_01.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Hazánk népessége több, mint négy évtizede csökken. Ennek fő oka az alacsony születés-szám és ezzel összefüggésben az elégtelen termékenységi ráta. E negatív folyamatok meg-fordítása érdekében már a rendszerváltozás előtt történtek intézkedések, amelyek eredmé-nyeképpen 1990-re a magyar családtámogatási rendszer kiterjedt eszközökkel támogatta a gyermekvállalást és nevelést, majd az évtized közepén bevezetett gazdasági kiigazító cso-mag megnyirbálta a szociális és jóléti kiadásokat. 1998-tól ezek folyamatos visszaépítésé-nek, továbbfejlesztésének lehettünk tanúi. A következő komoly csapást a deviza alapú hi-telek tömeges bedőlése jelentette, majd 2010 után újabb erőteljes törekvések indultak a gyermekvállalás támogatására annak érdekében, hogy a vágyott gyermekek megszületésé-nek útjába ne állhassanak anyagi körülmények. Dolgozatomban a felvázolt folyamatok közül elsősorban a lakáspolitikai intézkedésekre fókuszálok, tekintettel arra, hogy széles körben elterjedt nézetek szerint a gyermekvállalás egyik fő akadályát a lakhatási problémák jelentik. Ezek alapján kiinduló hipotézisem egy-részt az volt, hogy (1.) a gyermekvállalás szempontjából az állami támogatások, kiemelten a lakhatáshoz kapcsolódó szubvenciók nagyságrendje meghatározó szempont, másrészt (2.) feltételeztem, hogy az élveszületések száma a növekvő támogatások hatására 2013-2023 között jelentősen növekedett. A fenti hipotézisekkel kapcsolatos álláspont kialakítása érdekében dolgozatom első rész-ében áttekintettem a rendszerváltozástól napjainkig alkalmazott család- és kiemelten a la-káspolitikai intézkedéseket, feltérképezve ezek jogszabályi hátterét. Ezt követően statiszti-kai adatok gyűjtésével, elemzésével vizsgáltam a tárgyalt intézkedések bevezetésének évé-ben és az azt követő évben megépített lakások számát, valamint az élveszületések számát. A vizsgálat eredményei alapján nem volt megfigyelhető egyértelmű összefüggés a lakásépí-tések és a születések számának változásai között. Ez egybevág a feldolgozott szakirodalom azon megállapításával, miszerint a támogatások, sőt tágabb perspektívában az anyagi hely-zet javítása fontos, de önmagában nem elégséges tényező a gyermekvállalási kedv szem-pontjából. Az általános statisztikák elemzését követően primer kutatás keretében kérdőíves vizsgála-tot is végeztem, feltérképezve, hogy a megkeresett személyek egyéni preferenciái és javas-latai mennyiben támasztják alá, egészítik ki a szekunder források alapján megfogalmazott állításokat. A több, mint 110 kitöltő lefedi a felnőtt korosztályt, anyagi helyzetük változa-tos, így a kapott eredmények reprezentativitása megfelelőnek tekinthető. A kérdőív adatait SPSS statisztikai szoftver segítségével elemeztem. Szembeötlő, hogy a gyermekvállalási hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezőknek a munkahely elvesztését (4,63) és a jö-vedelem csökkenését (4,44) jelölték meg a válaszadók, legkevésbé releváns változókként pedig a háborút (3,37) és a gazdasági helyzet javulását (2,73) adták meg. Az egyes állami támogatások közül pedig a vissza nem térítendő támogatások (3,90) és az SZJA kedvez-mények növelése (3,28) voltak a leginkább releváns tényezők, s csak ezeket követte szoro-san a CSOK (3,27). Mindezek azt sugallják, hogy az egyéni létbiztonság (stabil munka és jövedelem) szempontjai megelőzik a kollektív biztonságra vonatkozó paramétereket. A primer kutatás eredményei némiképp ellentmondanak a demográfiai szakirodalomban olvasható megállapításoknak, mivel az elemzett szerzők az anyagi tényezők mellett egyéb körülmények fontosságára hívják fel a figyelmet (neveltetés, világnézet, életmód, stb.). Ezek alapján az első hipotézisem, amely az állami támogatások növelésének fontosságát hangsúlyozta, annyiban igazolható, hogy amennyiben ezen támogatások képesek az egyén biztonságérzetét növelni, fontos szerepük lehet a gyermekvállalási hajlandóság növelése szempontjából. A második hipotézisemet, miszerint a növekvő támogatások jelentős szüle-tésszám emelkedést fognak kiváltani, a demográfiai adatok – egy rövid javuló periódust (2020–2021) leszámítva – nem támasztották alá.

Magyar cím

Gazdasági ösztönzők a demográfia szolgálatában - A hazai lakástámogaási rendszerekhatása a népesedési folyamatokra

Angol cím

Economic incentives in the service of demography - The impact of domestic housing subsidy schemes on demographic trends

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Üzleti Tanulmányok Intézet

Szak

LKK - Jogász-közgazdász szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KJE-24/01

Mű típusa:	Diplomadolgozat (Egyéb)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Dr. Zsófia Veresné dr. Kiss
Dátum:	27 Jún 2024 09:20
Utolsó módosítás:	27 Jún 2024 09:20
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/13251

Actions (login required)

Tétel nézet