Anyanyelvi fejlődés, mesék szerepe az óvodáskorban

Baloghné Szalai, Szandra (2024) Anyanyelvi fejlődés, mesék szerepe az óvodáskorban. BA/BSc, Benedek Elek Pedagógiai Kar.

PDF Szakdolgozat_BaloghnéSzalaiSzandra_Anyanyelvi fejl, mesék szerepe az óvodáskorban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomat kétféle témából építettem fel. Az egyik az anyanyelv elsajátításával foglalkozik, míg a másik a mesék szerepével, illetve a digitális eszközök használatával. Manapság a gyermekek életében egyre jobban háttérbe szorul a mesélés otthon, inkább a digitális eszközöket részesítik előnyben a családok. A dolgozatomban kíváncsi voltam arra, hogy az óvodáskorú gyermekeknek milyen rendszereséggel mesélnek. A mesélés rendszerességével szemben a digitális eszközöket mértem fel. Kíváncsi voltam arra, hogy a gyermek életében tv és a tablet mennyire van jelen és hány éves koruk óta használják. A munkám során azt tapasztalom, hogy az intézménybe bekerült gyermekek beszéde, beszédmegértése és a szókincse nem olyan fejlett, mint ami a koruknak megfelelő lenne. Ennek hatására indult el bennem, hogy felmérjem azt, hogy az óvodáskorú gyermekeknek a beszédmegértése koruknak megfelelő szinten van-e. Kétféle kutatást végeztem, az egyik témára kérdőívet készítettem, a másikra megfigyelést végeztem. A kutatás alapján a gyermekek 72,5%-nak mesélnek naponta. A gyermekek 79,6%-a néz tv-t naponta, amiből 42,1 %-uk 3 éves kortól nézi, 36,8%-uk 2 éves koruktól, a maradék % elenyésző. Kíváncsi voltam arra, hogy le van-e korlátozva a digitális eszközök használata. A gyermekek többségének meg van szabva, hogy mennyit használhatja az okos eszközt (89,7%). A beszédmegértés felmérését 4 gyermeken mértem fel egyénileg. A mesét Én meséltem el, majd a mese után beszélgetést kezdeményeztem, amiből felmértem azt, hogy a gyermekek beszédmegértése milyen szinten van. A négy gyermek közül hárman érthetően és tisztán beszélnek, míg egy gyermek logopédiai fejlesztésre szorul, hiszen több hangot ejt helytelenül. A szófelismerésük és értelmezésük jó, a beszédkészségük helyes volt. A kutatásom alapján megkaptam a választ arra, amire kíváncsi voltam. Szomorúan látom azt, hogy a mese a mindennapokban 72,5%-ban jelenik meg, míg a tv-t 79,6%-uk nézik. A kapott eredmény nem teljesen 100%, hiszen több családnál átfedés van, miszerint a mindennapokban jelen van a mese és a televízió is. Tudjuk azt, hogy a mesének mennyi sok pozitív hatása van a gyermekre nézve és a tv-nek mennyi káros hatása van. Ennek ellenére mégis többen néznek tv-t naponta, mint amennyit mesélnek nekik. A gyermekek a mesét megértették, hiszen a beszédmegértésük hasonló szinten volt. Valaki teljesen át tudta adni, amit hallott, de volt olyan, aki részben adta át, de megértette a lényegét. A kutatásom eredményeiből megkaptam a választ a kérdéseimre. Én bízom abban, hogy a szülők a mesének a fontosságát a későbbiekben felmérik és valamelyest pozitív irányban mozdul el.

Magyar cím

Anyanyelvi fejlődés, mesék szerepe az óvodáskorban

Angol cím

Mother tongue development, the role of tales in preschool age

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Benedek Elek Pedagógiai Kar

Tanszékcsoport/intézet

BPK - Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete

Szak

BPK - Óvodapedagógus (BA)

Témavezető(k)

Mű típusa:	Szakdolgozat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Szandra Baloghné Szalai
Dátum:	17 Szep 2024 11:40
Utolsó módosítás:	17 Szep 2024 11:40
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/12794

Actions (login required)

Tétel nézet