Az Európai Unió emissziós kvótakereskedelme és annak kritikája

Kocsis, dr. Tünde Irén (2023) Az Európai Unió emissziós kvótakereskedelme és annak kritikája. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).

PDF KJE-23_04.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió környezetpolitikájában a klímaváltozás kiemelt helyet foglal el. A klímaváltozással összefüggésben az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása csökkentésének egyik, gazdasági alapokon nyugvó eszköze az Európai Unió emissziós kvótakereskedelmi rendszere (továbbiakban: EU ETS). Elmondható, hogy az EU ETS tulajdonképpen CO2 emisszió alapján megállapított fizetési kötelezettséget eredményez, mely eddig a nagy kibocsátókat érintette elsősorban az ipar és az energiaipar területén, de az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban már publikált módon tervezi a kiterjesztését a közlekedésre és az épületekhez köthető energiafelhasználásra is. Az EU ETS bevezetése volt a világ első jelentős szén-dioxid piaca, amely lehetővé tette a hatóságok számára, hogy rögzített csökkentési célokat határozzanak meg. Ezért is tartottam érdekesnek áttekintetni honnan indult és jelenleg hol tart ez a rendszer. Amellett hogy részletesen kitérek az EU ETS létrehozására, majd áttekintem a 2005. óta a jelenlegi időszakig a rendszer főbb változásait, vizsgálom, hogy az Európai Unió üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentéshez hozzájárult-e, eredményes volt-e az EU ETS rendszer. A rendszer létreho-zását követő évek, az ún. 1. kereskedési időszak (2005-2007) fontos tanúsága, hogy noha a rendszer alkalmas volt kibocsátás nyomon követésére és ellenőrzésre, a CO2 kibocsátás és a térítésmentes kibocsátási egység kiosztás arányát vizsgálva megállapítható, hogy a CO2 kibocsátás nagy részének (90-110 % között mozognak az értékek) megfelelő térítésmentes kibocsátási egység kiosztás történt, tehát nemhogy ÜHG kibocsátás csökkentésre ösztönző ereje nem volt az ETS-nek ezen időszakban, hanem éppen túlallokálás figyelhető meg. Ennek oka az EU ETS szabályozásában keresendő, mivel ekkor az egyes tagállamok voltak felelősek a kiosztandó kibocsátási egységek számának meghatározásáért, amelyeket többnyire ingyen osztottak szét a vállalatok között a korábbi kibocsátásaik alapján, ezért a kibocsátási egységek értéke is erősen lecsökkent a 2006-os kiindulási 30 euró/tonna CO2eq árhoz képest 2007-re 0,7-re. Jelentős változás a 3. kereskedési időszaktól figyelhető meg, amikor a szabályozásban jelentős változások történtek, és egy állandó piaci stabilitási tartalék mechanizmust (market stability reserve - MSR) vezettek be. Ez a mechanizmus automatikusan kivonja a kibocsátási egységeket a piacról, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma meghalad egy előre meghatározott mennyiséget, illetve automatikusan felszabadít kibocsátási egység mennyiségeket a tartalékból, amikor a piacon lévő kibocsátási egységek száma túl alacsony. Az új szabályoknak és a piaci stabilitási tartaléknak köszönhetően, a kibocsátási egységek ára tovább emelkedett hatékony kibocsátás-csökkentési eszközzé téve az EU ETS rendszert.

Magyar cím

Az Európai Unió emissziós kvótakereskedelme és annak kritikája

Angol cím

European Union emission allowance trading and its criticism

Intézmény

Soproni Egyetem

Kar

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)

Tanszékcsoport/intézet

LKK - Üzleti Tanulmányok Intézet

Szak

LKK - Jogász-közgazdász szakirányú továbbképzés (PG)

Témavezető(k)

Helyi kari azonosító

KJE-23/04

Mű típusa:	Diplomadolgozat (Egyéb)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Dr. Tünde Irén Kocsis
Dátum:	28 Feb 2024 06:46
Utolsó módosítás:	28 Feb 2024 06:46
URI:	http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/12075

Actions (login required)

Tétel nézet