Németh, Dr Orsolya (2023) Kiterjesztett hatáskörű ápolók, „non-doktorok” integrálása az egészségügyi rendszerbe, alkalmazásuk egyes kérdései, az emiatt keletkező költségek elemzése. Egyéb, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar).
PDF
Dr. Németh Orsolya-Kiterjesztett hatáskörű ápolók, „non-doktorok” integrálása az egészségügyi rendszerbe, alkalmazásuk egyes kérdései, az emiatt keletkező költségek elemzése-diplomadolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Bevezetés: Az egészségügyben világszerte jelentkező és fokozódó humánerőforrás hiányra adott válaszként került kialakításra a kiterjesztett hatáskörű ápolók képzése. Magyarországon 2017-ben vált elérhetővé nemzetközi példákra alapozva, a magyar egészségügyi helyzetre szabott specializációkkal és kompetencia körökkel. Célkitűzés: A kiterjesztett hatáskörű ápolói szakképesítéssel rendelkezők munkaerőpiacra történő lépésének elemzése kitérve a magyar és nemzetközi tapasztalatokra. Célunk, hogy vizsgáljuk az APN-k magyar egészségügyi rendszerbe történő integrálódásának kérdéseit, az államilag kiírt kompetenciák gyakorlati érvényesülését és a képzés költséghatékonyságát a szakirodalmi adatok alapján. Módszerek: A nevezett kérdésekben a nemzetközi és magyar szakirodalom elemzését és összegzését követően online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Magyarországon végzett kiterjesztett hatáskörű ápolók között a képzés elvégzését követő munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatban, a munkavégzés jellegzetességeivel és a kiírt kompetenciák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Eredmények: A kérdőívet 41 kiterjesztett hatáskörű ápoló töltötte ki. A kitöltők átlag életkora 45,5 év (29-59). 26,8%-uk dolgozik kifejezetten APN számára kiírt munkakörben, 40%-uk diplomás ápolóként. A kitöltők 56,1%-a végzi munkáját a képzés előtti munkahelyén és 65% esetén támogatta a munkahely a képzést. Munkahelyi viszonyok tekintetében az OKJ ápolók és a szakorvosok esetén több konfliktusról számoltak be, mint az MSc ápolók, illetve rezidensek kapcsán. A végzettek 82,5%-nak nem volt kinevezett szupervizora vagy mentora, akitől a kompetenciákat elsajátíthatták volna és 59%-uk nem, vagy csak nagyon ritkán végez kompetenciájának megfelelő feladatokat önállóan. A kiterjesztett hatáskörű ápolók 41,5%-a végez kutatási, 56,4%-a oktatási feladatokat. A kitöltők 40%-a tölt be vezetői feladatokat. Önálló gyógyszer felírási tevékenységet 4 fő végez. Összefoglalás: A kiterjesztett hatáskörű ápoló képzettséggel rendelkezők integrálása az egyes országok egészségügyi rendszereibe hosszas folyamat, de a nemzetközi adatok alapján kifizetődő. A képzés által nemcsak létrejön egy új, orvosok és szakdolgozók közötti kompetencia szint, hanem jelenlétük emeli az ápolók társadalmi megbecsülését is.
Magyar cím
Kiterjesztett hatáskörű ápolók, „non-doktorok” integrálása az egészségügyi rendszerbe, alkalmazásuk egyes kérdései, az emiatt keletkező költségek elemzése
Angol cím
The integration of the advanced practice, nurses, "non-doctors" into the health care system, the issues related to their employment, and the analysis of the costs
Intézmény
Soproni Egyetem
Kar
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (volt Közgazdaságtudományi Kar)
Tanszékcsoport/intézet
LKK - Közgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet
Szak
LKK - Orvos-közgazdász szakirányú továbbképzés (PG)
Témavezető(k)
Mű típusa: | Diplomadolgozat (Egyéb) |
---|---|
Felhasználói azonosító szám (ID): | Dr. Orsolya Németh |
Dátum: | 02 Feb 2024 12:39 |
Utolsó módosítás: | 02 Feb 2024 12:39 |
URI: | http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/12044 |
Actions (login required)
Tétel nézet |